Fesztiválnyitó szomorú felhanggal

Nem szokás ünnepi alkalmakkor rendezett hangversenyekről írva a köszöntő beszédekről értekezni, valójában most sem kellene ezt tenni, ha a magyar állam avagy kormány valamiért ne érezte volna úgy az elmúlt napokban, hogy a pontosan két évtizede, május elsején történt történelmi jelentőségű esemény, hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz részéről szót sem érdemel, nemhogy ünnepi megemlékezések, események sorát akár országszerte. Nyilván nem is tiszte erről a témáról hosszabban értekeznie egy koncertbeszámoló szerzőjének, de annyit mindenképpen meg kell említenie, hogy azzal, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitóhangversenye előtt - amely a főváros saját rendezvénye - beszélt Karácsony Gergely főpolgármester, és az ír nagykövet is, valamint elhangzott egy a csatlakozás alkalmára írt vers is, az így az átlagnál fontosabb eseménnyé avanzsált az Olasz Kultúrintézet nagytermében - amely eredetileg 1865-től 1902-ig az Országgyűlés Képviselőházának székhelye volt.

Az ír nagykövet, Ragnar Almqvist személyét azért kell kiemelni, mert 2004-ben, csatlakozásunk dátumakor országa látta el az EU soros elnök tisztét. Ő azt hangsúlyozta beszédében, hogy mind az ír főváros, Dublin, mind Budapest irodalmi hagyományairól nevezetes, például az Olasz Kultúrintézet is, a Bródy Sándorról elnevezett utcában van. A hangverseny tehát akrava, akaratlan - ma elsején, a cikk írásakor úgy tűnik, bátran lehet mondani -, a legmagasabb hivatalos szintű megünneplésévé vált az egykori eseménynek. Ez még több is, mint szomorú, de valódi mélységének elemzése újságunk más lapjaira tartozik.

Az Olasz Intézet nagyterem akusztikája mindig is híresen rossz volt, alapállapotában még az alsóház üléseinek megtartására sem volt emiatt alkalmas, Yblnek át kellett alakítani, bár manapság az 1960-as években végzett átalakítások után szolgál hangversenyek helyszíneként is. A fesztivál nyitóhangvresenyén itt az európai kultúra sokszínűségét szimbolizáló Európai Kamarazenekar adott hangversenyt, a szólista közreműködő Perényi Miklós volt.

A programban az a prózai mű is szerepelt, amelyet az ír, Nobel-díjas Seamus Heaney 2004. május 1-jére, az „Üdvözlés Napjára” írt, amikor Európa vezetői Dublinban gyűltek össze, hogy megünnepeljék tíz új tagállam, köztük Magyarország csatlakozását. Most, az évforduló alkalmából Írország nagykövetségei mind a tíz, az EU-hoz akkor csatlakozott államban egy-egy ismert költőt kértek fel Heaney költeményének újrafordítására. A magyar verzió Dányi Dániel fordításában az eredeti verssel együtt először hangzott el nyilvánosan Declan Hannigen színész tolmácsolásában hétfőn este.

Az 1981-ben alakult Chamber Orchestra of Europe eleinte Claudio Abbado, majd Nikolaus Harnoncourt mentoráltja volt, ma pedig olyan tiszteletbeli tagjai vannak, mint Schiff András vagy Yannick Nézet-Séguin. 2022-ben sikerrel pályázták meg a kismartoni Esterházy-kastély rezidens zenekari címét, ennek köszönhetően érkeztek most Budapestre, az Esterházy Magyarország Alapítvány meghívására.

Jónak a Liszt Angelus! Ima az őrangyalokhoz című művének nagyobb hangzástömbökből építkező vonószenekari átiratában lehetett mondani őket. Egyébként a műsor Veress Sándor Négy erdélyi tánca, a Haydn-mű, az említett Liszt és Bartók Divertimentója annak a jegyében állt össze, hogyha nyilván nem is valódi teljességében, de egy koncert erejéig bemutassa, milyen figyelemreméltó módon vagyunk részesei a kontinens kultúrájának.