Idén több mint 94 ezer tanuló, köztük 80 402 nyolcadik, 7849 hatodik és 5821 negyedik évfolyamos diák felvételizett középfokú iskolákba – közölte csütörtökön az Oktatási Hivatal (OH). A nyolcadikosok 97,36 százaléka, a hatodikosok 60,5 százaléka, a negyedikesek 57,2 százaléka nyert felvételt valamely középiskolába. Bár idén kicsivel, mintegy 1600 fővel kevesebben felvételiztek, a bekerülési arányok nagyjából megegyeznek a tavalyiakkal.
Az adatokból az látszik, hogy idén is a gimnáziumok bizonyultak a legnépszerűbbnek.
Négyosztályos gimnáziumba a nyolcadikosok 35,01 százalékát, 27 402 főt vettek fel. A hat évfolyamos gimnáziumokba felvételt nyert tanulók száma 4753 fő, nyolc évfolyamos gimnáziumba pedig 3330 fő jutott be. Vagyis a következő tanévtől összesen 35 485-en folytathatják tanulmányaikat gimnáziumban.
A második helyen az idei évben is a technikumi képzés végzett, ahova 33 927 főt vettek fel. Szakképző iskolába 13 898, szakgimnáziumba 1702, szakiskolába 1053, készségfejlesztő iskolába 295 fő nyert felvételt. Akik nem jutottak be egyik középfokú iskolába sem (a felvételizők 2,64 százaléka, 2125 diák), azok számára május 6-án rendkívüli felvételi eljárás kezdődik.
A négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok annak ellenére is tartják népszerűségüket, hogy a kormány több intézkedéssel próbálta vonzóbbá tenni a szakképzést az elmúlt években.
A technikumokban és a szakgimnáziumokban az érettségi mellett értelemszerűen szakmát is lehet szerezni, a szakképzésben tanulóknak pedig külön ösztöndíjrendszert is létrehoztak, ami havi 8 ezer forinttól 59 ezer forintig terjedhet az osztályzatok átlaga alapján. A szakképzésbe felvételizőknek a központi írásbeli felvételi miatt sem kell különösebben aggódniuk, hiszen az a technikumokban, szakgimnáziumokban csak opcionális.
Ezután középiskolás önkéntesek is csak erkölcsi bizonyítvánnyal dolgozhatnak a gyerektáborokban, sokan attól is félnek, hogy a gyerekeket bekenjék naptejjel vagy kullancsriasztóvalA technikumi, szakgimnáziumi oktatásban az osztályok számát is jelentősen növelték: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint míg a 2020/2021-es tanévben 6883 volt az osztályok száma a nappali oktatásban, a 2021/2022-es tanévre ez 7290-re, a 2022/2023-as tanévre 7306-ra emelkedett, ami összesen 423-al több. Ezzel szemben a gimnáziumi osztályok száma 131-el emelkedett a 2020/2021-es 6686-ról a 2022/2023-as 6817-re. Ez azt is jelenti, hogy a gimnáziumokban zsúfoltabbak a tantermek: a KSH adatai szerint az egy osztályra jutó tanulók átlagos száma 28,6 fő volt a gimnáziumokban a 2022/2023-as tanévben, ugyanez a technikumoknál, szakgimnáziumoknál 22,7 fő.
Ugyanakkor nem lehet elvitatni, hogy a szakképzés kormányzati szintű népszerűsítésének van hatása. Bár a KSH friss adatai szerint a mostani, 2023/2024-es tanévben is többen tanulnak gimnáziumokban (194 ezer fő), mint technikumokban vagy szakgimnáziumokban (171 ezer fő), de az arányok jelentősen változtak az elmúlt években. Jelenleg a nappali rendszerű középfokú oktatásban részt vevő tanulók 45,4 százaléka gimnazista, és 39,9 százalékuk jár technikumba vagy szakgimnáziumba. Ugyanez az arány tavaly 45,6 százalék és 38,8 százalék, tavaly előtt 45 százalék és 38 százalék, a 2020/2021-es tanévben pedig 48 és 38 százalék volt, vagyis míg a gimnazisták aránya minimálisan csökkent, illetve stagnált az elmúlt években, a technikumokba, szakgimnáziumokba járóké emelkedett.
