A magyar gazdaság kiemelkedő növekedést teljesített az első negyedévben, a KSH gyorsbecslése szerint a GDP 1,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához, 0,8 százalékkal 2023 utolsó három hónapjához viszonyítva. A javulás uniós szinten is kiemelkedő, ennél jobbat csak az írek produkáltak. A kormányzat optimista.
Ha csupán a legfrissebb GDP-becslést vesszük, valóban van ok az örömre. Ha kicsit mögé is nézünk, már nem annyira szép a kép. A növekedést a piaci szolgáltatások bővülése, azon belül is az ingatlanügyletek és az információ, kommunikáció ág teljesítménye támogatta - éppen azok az ágazatok, amelyekben komoly áremelések történtek, azaz nem a teljesítmény javult, hanem a bevétel lett több. Az ipar azonban, amely meghatározó a GDP alakulásában, inkább lefelé húzta a statisztikát. Utóbbi oka, hogy a legfőbb megrendelő piac, a német gyengélkedik.
Meg is érkeztünk oda, amiről a kormányzat mélyen szeret hallgatni vagy úgy tesz, mintha érdektelen lenne. A magyar a világ egyik legnyitottabb gazdasága: ha nem számítjuk az adóparadicsomokat, rendszerint a 3.-5. helyen áll. GDP-je közel 80 százaléka képződik abból, hogy más államokkal kereskedik vagy együttműködik. Franciaország vagy Spanyolország esetében e szám 27-30 százalék, a németeké 41, az osztrákoké 50 százalék.
Ez egyben azt is jelenti, hogy ha a világ, de legalábbis néhány kereskedelmi partner gyengélkedik, arra a magyar gazdaság azonnal reagál, mondjon a kilátásokról bármilyen optimista mondatokat is a miniszterelnök vagy a gazdasági miniszter.
Vagyis, ha a kormánynak valóban célja, hogy a magyar gazdaság fejlődjön, az életszínvonal növekedjen, az ország felzárkózzon az Európai Unióhoz, nem biztos, hogy az a gazdaságpolitika, amely növeli a kitettséget, további orosz és távol-keleti függőségbe taszít, meghozza a sikert. Pláne úgy nem, hogy közben a kiszámíthatatlan szabályozói környezet miatt a magyar vállalkozások, a növekedés belső motorjai folyamatos bizonytalanságban működnek.
Szép, szép a GDP-adat, de ez még nagyon kevés az igazi növekedéshez.