Nagyon érik a fogyasztási fordulat a magyar gazdaságban az MBH Bank elemzői szerint. Ez beindíthatja a gazdasági növekedést és az áfabevételeken keresztül jelentős segítséget jelenthet a költségvetésnek is – derül ki a bank negyedéves makrogazdasági prognózisából. A bank a korábbi 3,3 százalékról évi 2,7 százalékra csökkentette az idei várható gazdasági növekedésre tett előrejelzését – mondta Árokszállási Zoltán, a MBH Elemzési Centrum vezetője a cég sajtótájékoztatóján. Ugyanakkor ez a 2,7 százalék erős növekedés 2023-hoz képest, amikor 0,9 százalékkal csökkent a GDP – tette hozzá az elemző.
A KSH adatai szerint az 2024 első három hónapjában az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal nőtt a magyar GDP. Ez az adat abszolút belesimul abban a modellbe, ami alapján a bank az idén 2,7 százalékos gazdasági növekedést vár. A gazdaság jövőre a bank szerint 3,7 százalékkal nőhet. Árokszállási Zoltán szerint az idei növekedést jelentős részben a lakossági fogyasztás húzza majd. Ennek ugyan még nincsenek kézzelfogható jelei, ám mivel a fogyasztás lassan két éve zsugorodik, eközben a bruttó bérek idén 11,8 százalékkal emelkednek. Az infláció várhatóan éves szintén 4,1 százalék lesz, vagyis a reálbérek 7,5 százalékkal nőnek, valamint a lakosság fogyasztói bizalmának trendszerű emelkedése arra utal, hogy végre beindul a lakossági fogyasztás. A növekedést a beruházások visszafogottabban húzhatják, ebből a szempontból hátráltató tényező az állami beruházások halasztása. A külpiacok az export révén inkább az év második felében erősíthetik a növekedést.
Az infláció márciusban 3,6 százalékra süllyedt, vagyis a jegybank célsávjába beesett a mutató, ám a következő hónapokban gyorsulhat az áremelkedés, ami az év végére öt százalék közelébe is emelkedhet. Ezt követően újból csökkenni kezd, így az idei éves 4,1 százalékos drágulás után 2025-ben 3,4 százalékra lassulhat az áremelkedés üteme. Az infláció átmeneti emelkedése miatt a jegybank az év második felében már csak minimális mértékben csökkenti a kamatait, az első félévben még két lépésben összesen egy százalékponttal vághatnak, így az alapkamat 6,75 százalékra csökkenhet. Az év végére 6,25 százalékos jegybanki alapkamatot várnak az elemzők.
Az MHB Bank elemzői – a piacon szinte egyedülálló módon – azzal számolnak, hogy beinduló lakossági fogyasztásnak és az általános gazdasági növekedésnek köszönhetően oly mértékben konszolidálódhatnak az állam bevételei még az idén, hogy a választások után nem kell megszorításokat a kormánynak bevezetni ahhoz, hogy a megemelt, 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt tartani tudják. Mint ismert, a kormány a beruházások elhalasztásával már döntött 675 milliárd forintos kiadáscsökkentésről. Ez a kiigazítás elég lehet – mondta Árokszállási Zoltán. Az elemző szerint 2025-ben a 3,7 százalékos GDP-növekedés is elérhető, de csak abban az esetben, ha a kormány nem kezd a 2026-os választások előtt költekezésbe.
Nagyot ment a forint az elmúlt napokban
A forint árfolyama az elmúlt tíz napban 1,3 százalékot erősödött az euróval szemben, ez az jelenti, hogy a uniós közös pénz ára a 10 nappal ezelőtti 395 forintos szintekről csütörtökön 389 forint alá is került. Az MHB Bank elemzői szerint idén éves átlagban 385,6 forint is lehet az euró – ez még mindig gyengébb a tavalyi 381,5 forintos árfolyamnál, ugyanakkor év végére akár 382,5 forintra is csökkenhet az euró ára. Balog-Béki Márta a bank vezető elemzője azzal indokolta előrejelzésüket, hogy az elmúlt hónapokban kiárazódtak a forinttal szembeni kockázatok: a gazdasági növekedés megindult a folyó fizetési mérlegjelentős többletbe fordult és a MNB kamata is magas a régióban – ez is támogatja a forintot, miközben az uniós támogatásokkal kapcsolatos kételyek is egyelőre elhallgattak.
