Az iparági kitettség mellett még politikai kockázatot is vállal az Orbán-kormány, amikor egymás után engedi be az ország területére a kínai autógyárakat és mellettük a szintén Kínából, valamint Dél-Koreából érkező akkumulátorgyártókat – nyilatkozta Népszavának Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi oktató, a jegybank volt elnöke, annak kapcsán, hogy Szeged után egy újabb dél-magyarországi városba érkezhet kínai autógyár.
A Great Wall Motors (GWM) a tervek szerint Pécs mellett létesít gyárat. Ez lenne a hetedik magyarországi autóösszeszerelő-üzem, de túlzott függést jelent a magyar gazdaság számára, ha iparát annyira az autógyártáshoz köti, mint aminek az elmúlt években tanúi vagyunk.
Bod Péter Ákos emlékeztetett, hogy már akkor is az ipari monokultúra jellemezte a magyar gazdaságot, amikor még csak a Suzuki, az Audi, az Opel (General Motors) és a Mercedes volt jelen gyáraival Magyarországon.
Kitért arra is, hogy nem egyedül hazánkat óvták attól, hogy iparát az autógyártásra építse. Hasonló észrevételeket kapott a mindössze öt és félmillió lakosú Szlovákia is, ahol hosszabb ideje egyszerre termel a Volkswagen, a KIA, a ma már a Stallentis-csoporthoz tartozó Peugeot és Citroën (korábbi PSA-csoport), valamint a Jaguarhoz tartozó Land Rover.
Ha már néhány évvel korábban is jogos volt az aggodalom idehaza, akkor ez fokozottan igaz lehet ma, mert időközben a BMW építi debreceni gyárát, a kínai elektromos autókat gyártó BYD hamarosan megkezdi gyárának felépítését Szegeden. A legújabb hír, hogy egy másik kínai autógyártó cég, a Great Wall Motors (GWM) tervezi, hogy gyárat épít Pécs mellett. Nyitott kérdés, lesz-e ezzel kapcsolatban hivatalos bejelentés Hszi Csin-ping kínai elnök közelgő magyarországi látogatásán.
Újabb hatalmas autógyár jöhet Magyarországra a kínai elnökkelKözgazdasági közhely, mégis fontos hangsúlyozni, hogy az autógyártást a ciklikusság jellemzi – jelezte a szakember –, ami annyit jelent, hogy amennyiben jól megy a gazdaságnak és vele emelkedik a fogyasztás, akkor sok autót adnak el. A konjunktúrát viszont rendre visszaesés követi. Megcsappan az autók iránt kereslet, amire a termelés visszafogásával válaszolnak a gyártók. Abban az esetben, ha egy ország ipari termelésében nagyon jelentős szerepet játszik az járműipar, ez a jelenség komoly gondok forrása lehet, magával ránthatja az egész gazdaságot.
Sokkal szerencsésebb, ha egy ország gazdasága több lábon áll, ha diverzifikált. Erre példa a szomszédos Ausztria, amely egyszerre rendelkezik komoly idegenforgalommal (télivel és nyárival), pénzügyi szektorral (kontinentális összevetésben is jelentős bankokkal), és hagyományos iparral. Ezek az ágazatok ritkán kerülnek egyszerre lejtmenetbe – érvelt a volt jegybankelnök.
Hazánk esetében nehéz volna arra a kérdésre válaszolni, milyen adottságok szólnak amellett, hogy itt létesüljenek az autógyárak. Igaz,
ez a kérdés még kevésbé megválaszolható, ha az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban tesszük fel. Se elegendő víz, se villamos energia, se szabad munkaerő nem áll rendelkezésre az utóbbihoz.
Aligha véletlen, hogy a világ legnagyobb akkugyártói kivétel nélkül tengerpari országok. A tenger a víz- és szállítási igények miatt fontos tényező – hallhattuk.
Összességében elmondható, hogy kínai elektromos gyártók előtti időkre is érvényes a megállapítás: nem sikertörténet a kelet-közép-európai megtelepedés a fogadóországok felől nézve – fogalmazott Bod Péter Ákos. Zömében összeszerelés folyik az itt található gyárakban, kevés a hozzáadott érték és a kutatás-fejlesztés. Ez alól talán csak a győri Audi kivétel, ahol fejlesztési részlegek találhatóak és komolyan együttműködnek a helyi egyetemmel – hallhattuk. Komoly gond, hogy a hazánkba érkező kínai elektromos autógyárak esetében nulla hozzáadott értékről lehet beszélni, ami egyben azt is jelenti, hogy ezek a beruházások nem rejtik magukban a hazai gazdaság fejlődésének lehetőségét – érvelt a szakember.
Akku kontra ivóvíz: precedenst teremt a debreceni esetDél-Magyarország fellélegezhet, nem kell akkugyárnak épülnie a BYD szegedi autógyára miattA Szegedre érkező BYD, a Pécsen autógyárat tervező kínai cég, valamint a Debrecenben óriási akkugyárat építő szintén kínai CATL esetében az iparági kitettség mellett politikai kockázatot is vállal az Orbán- kormány. A Távol-Keletről az EU területére érkező befektetéseket sem az Egyesült Államok, sem Európai Unió nem nézi jó szemmel – vélekedett a közgazdász. Az EU részéről stratégiai döntés született Kínával kapcsolatban. az Európai Bizottság mindenképpen ellenőrzése alatt szeretné tartani az EU-n belül megvalósuló kínai beruházásokat. Ettől nem függetlenül, tavaly ősz elején Ursula von der Leyen, az EB-elnöke bejelentette, hogy eljárást indítanak az állami támogatások (szubvenciók) ügyében kínai elektromos autógyártók ellen. Azt csupán találgatni lehet, hogy nevezhető-e sietségnek, ahogyan a kínai autógyártók Magyarországra érkeznek, ám a külső megfigyelőben kialakulhat ilyen benyomás is – fogalmazott Bod Péter Ákos.
Kínai elektromosautó-gyártókat vizsgál az Európai Bizottság, köztük van a Szegedre készülő BYD isMások mellett a betelepülő autógyárakat beruházási értékük hozzávetőleg 10 százalékával támogatja az állam. Ha kicsit demagóg akarok lenni, akkor azt mondom, hogy a magyar állam három évre előre kifizeti e gyárak alkalmazottainak bérét – vélekedett a közgazdász, jelezve: sokba kerül az adófizetőknek a külföldi befektetők megjelenése.
Debrecenben gőzerővel épül a BMW elektromos autókat előállító gyára, Szegeden a BYD még nem látott hozzá a gyárépítéshez, a Pécs melletti GWM gyár építése egyelőre inkább szándéknak, mint eldöntött ténynek minősíthető. Amennyiben ezek megépülnek és termelnek, akkor hét autógyár fog működni a mindössze 9,6 millió lakosú ország területén.
„Beleszerelmesedtek” a GDP-ben
Újonnan induló autógyárak növelni fogják GDP-t, de GDP önmagában senkit nem érdekel, mert ettől nem emelkedik a hazai fogyasztás, amiben a 27 EU-tagállama között Magyarország az utolsó előtti helyen áll – mondta el Bod Péter Ákos. Szerinte az a gazdaságpolitikai vita, amely létesülő autógyárak szükségessége kapcsán kipattant, nem az ellenzék és a kormány között folyó vita. Orbán és környezete „beleszerelmesedett” a GDP erőltetett növelésébe, így most egy speciális politikai kurzus gazdasági elképzelései valósulnak meg itthon az észszerűség ellenében.
Beindult a kilábalás
Közel másfél évnyi recesszió illetve stagnálás után, amit egy negyedévnyi étmeneti felpattanás tört csak meg, 2024 első negyedévében érdemi növekedést produkált a magyar gazdaság. A KSH első gyorsbecslése szerint a bruttó hazai termék az első negyedben 1,1 százalékkal nőtt 2023 hasonló hasonló időszakához képest, vagyis egy év alatt, igaz az eltérő munkanapszámmal és szezonálisan kiigazítva a növekedés már éves alapon 1,7 százalék volt. (A jelentős eltérést a tavalyi január-március időszakhoz képest kettővel kevesebb munkanap, valamint az idei szökőnap magyarázza.)
2023 utolsó negyedéhez képest 0,8 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Az Eurostat adatai szerint az euróövezet országaiban és a teljes EU-ban eközben is 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, vagyis a magyar gazdaság növekedése jelentősen meghaladja az uniós átlagot. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint a magyar gazdaság által produkált 0,8 százalékos növekedés a második legnagyobb az EU-ban, ennél gyorsabb növekedést csak az ír gazdaság produkált, ott 1,1 százalék volt a növekedés. Ugyanakkor a magyarhoz hasonlóan 0,8 százalékos negyedéves növekedést mutatott a litván és a lett gazdaság is.
A KSH a szűk számok mellett kedden csak annyit közölt, hogy az első negyedévben a növekedéséhez legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, ezen belül főként az ingatlanügyletek és az információ, kommunikáció ág járultak hozzá. A gazdasági növekedést fékezte a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar.
Míg a negyedéves adat esetében pozitív meglepetést látunk, az éves bázisú mutató tekintetében a konszenzusnál kisebb lett a szám – írta Virovácz Péter kommentárjában. Az ING Bank vezető közgazdásza értékelése szerint a magyar gazdaság folytatta a cikk-cakkozást. Az elmúlt négy negyedévben ugyanis a stagnálás és a dinamikus növekedés váltogatták egymást. Az előző negyedév negatív meglepetése után tehát most enyhe pozitív meglepetésről beszélhetünk. A mögöttünk álló négy negyedév átlagos növekedésének évesített dinamikája így egy meglehetősen visszafogott, 1,7 százalékos gazdaságbővülést jelez. Ami nem okozott érdemi meglepetést, hogy a szolgáltatások területe húzta felfelé a gazdasági növekedést. Enyhült a háztartások óvatossága, javultak a fogyasztói és a szolgáltatószektor bizalmi indexei, valamint a kétszámjegyű reálbérnövekedés alapján a szolgáltatások pozitív hozzájárulása borítékolható volt. Az első becslés fényében és a részletek ismeretének hiányában még korainak gondolják az idei évi gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzésük felülvizsgálatát, így a ING Bank továbbra is 2,1 százalékos GDP növekedéssel számol 2024-re – tette hozzá az elemző. P.Zs.
A kormány szerint jó úton vagyunk
Lassú és természetes kilábalásban bízik a magyar kormány – ez derül ki Európai Bizottságnak benyújtott Konvergencia (Felzárkózási) Programból. A kormány szerint az idén beinduló lakossági fogyasztás és éledező beruházások, lakásépítések révén, valamint az uniós támogatások segítségével idén a 2,5 de jövőre már 4,1 százalékkal nőhet – ez utóbbi ma még meglehetősen optimista előrejelzés a független elemzők szerint. Az infláció idén 4,2 százalék lehet, az államháztartási hiányt jelentősen a GDP 4,5 százalékára akarják csökkenteni, ám az ehhez szükséges lépésekről egy szót sem ejtenek, sőt még arról sem írnak, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben módosítanák az idei tervet.