Pedig az EU-ban általánosan elfogadott a 40 órás munkahét, sőt, egyes tagállamokban már terjedőben van a 36 órás munkahét illetve a heti négy munkanap. Meglepetés, hogy a heti 49 óránál is többet teljesítők aránya Magyarországon az uniós átlag alatt van. Ez már csak amiatt is érdekes, mert ha azt nézzük, hogy mennyit dolgozik egy átlagos munkavállaló, akkor a magyaroké a hatodik legtöbb heti munkaidőnek számít az átlagos 39,6 órájával, sőt, a heti 40 órát vagy annál többet dolgozók aránya nálunk 95 százalék körüli, aminél magasabb szint csak Bulgáriában és Romániában mutatható ki, az Eurostat 2022-es adatai szerint. Vagyis Magyarországon mindenki sokat dolgozik, de legalább nem annyira sokat, hogy a heti 49 órás vagy annál hosszabb munkaidő általános lenne.
A tagállamok közül Görögországban volt a legmagasabb a hosszú munkaidővel dolgozók aránya (11,6%), ezt követi Ciprus (10,4%) és Franciaország (10,1%). A legalacsonyabb arányt Bulgáriában (0,4%), Litvániában és Lettországban (1,1%) regisztrálták. Az EU-ban az egyéni vállalkozók vagyis az önfoglalkoztatók 29,3 százalékban dolgoztak így, míg munkavállalók esetében ez a szám 3,6 százalék volt. Magyarországon a 20-64 éves munkavállalási korú népesség 2,2 százaléka dolgozott heti 49 óránál többet.
A magyar munkaerőpiacot kifejezetten feszes, magas foglalkoztatás jellemezte az elmúlt években, a cégek folyamatosan munkaerőhiánnyal küzdöttek – ennek fényében megintcsak meglepő az Eurostat adata. A túlmunka főleg a feldolgozóiparra jellemző, az üzemekben általános, hogy heti 40 óránál is többet kell dolgozni - nyilatkozta a Népszavának László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. A rabszolgatörvény, a hosszú, akár három éves munkaidőkeret 2019-es bevezetésével, erre a munkáltatói problémára reagált. A cégek így tudták megspórolni a túlmunkából származó többletkiadásokat. A szakszervezet tapasztalatai szerint az elmúlt években a magyar gyárak akár heti 8-16 órával is hosszabb a munkaidővel működtek a heti 40 órához képest. Ez jellemzően heti hat munkanapot jelent, ám sok helyen eleve hosszított munkanappal számolnak. Ráadásul ugyan heti 40 és napi 8 órára vannak bejelentve a munkavállalók, de 12 órás műszakokban dolgoznak. Ez a Vasas Szakszervezeti Szövetség által képviselt dolgozók 40 százalékát érinti.
Az elmúlt hónapokban egyes cégeknél csökkentek a megrendelések, erre vállalatok a kölcsönzött munkaerő csökkentésével reagáltak, de a maradók esetében továbbra is jellemző a heti 40 óra feletti foglalkoztatás – mondta László Zoltán. A markáns foglalkoztatás fordulatot a külső kereslet csökkenése miatt 2023 októberére teszi a szerszervezeti vezető. Előbb a létszámstopok jelentek meg az ágazatban, ezt követően építették le a kölcsönzött munkaerőt. A szakszervezet tapasztalatai szerint volt olyan cég ahol 2000-3000 fős kölcsönzött munkaerőből alig 10-20 ember maradt – ezek a leépítések nem jelentek meg az országos foglalkoztatási statisztikákban, ami a szakszervezet számára sem érhető.
Az elmúlt hónapokban az autóiparban, a mezőgazdasági-, és az élelmiszeripari gépgyártásban is megjelentek a piaci rendelési problémák, s ez létszámcsökkentéssel járt. A beszállítócégeknél is hektikus a termelés. Ez azt hozta, hogy amikor a megrendelések átmenetileg csökkennek, akkor normális a terhelés, sokaknak be sem kell menni dolgozni, amikor viszont érkeznek a megrendelések, a megmaradt munkaerőre megint extrém sok munka vár. A szakszervezeti vezető elmondta, hogy tegnap is egy olyan cégnél volt tárgyalni, ahol a munkavállalók nem bírják a túlórák mennyiségét. Van akinek idén csak 2-3 teljes hétvégéje volt szabad. László Zoltán szerint az lenne a normális, hogy a munkavállalók terhelése alacsony és magas szintek között váltakozik, ezzel szemben az ágazatban inkább az jellemző, hogy a munkaterhelés a normális 40 órás foglalkoztatás és az extra sok túlóra között ingadozik.
Az Orbán-kormány azzal büszkélkedik, hogy a visegrádi országok közül Magyarországon dolgozik a legtöbb nyugdíjas