„A foglalkoztatottság emelkedéshez az elmúlt években érdemben hozzájárult az idősebb korosztály foglalkoztatási rátájának növekedése” – ez áll az Orbán-kormány 2028-ig előre tekintő, az EU-nak a minap beadott konvergenciaprogramjában.
A hvg.hu összefoglalója szerint ez alapján 2010 és 2023 között a visegrádi országok közül
Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a 65-74 éves korcsoport foglalkoztatottsága, csaknem 280 százalékkal, ami számszerűen 88,5 ezer fővel több foglalkoztatottat jelent a korcsoportban.
Eközben
Szlovákiában közel ekkora mértékben nőtt az idős korcsoport foglalkoztatottsága, ám ez a jóval kisebb népesség mellett csak plusz 35,3 ezer főt jelent,
Lengyelországban csaknem kétszeresére nőtt a korcsoport foglalkoztatottsága (nagyobb népesség mellett ez plusz 262 ezer fő),
Csehországban pedig mintegy 140 százalékos a növekedés (plusz 87 ezer fő).
A korcsoport foglalkoztatottságának növekedése nyomán
a foglalkoztatási ráta is messze Magyarországon a legmagasabb, közel 10 százalékos.
Lengyelországban csak 6 százalékos, Szlovákiában 4 százalékos, Csehországban 2 százalékos.
A portál megjegyzi, ez azt jelenti, hogy a 65-74 korcsoportban 100 emberből 10 dolgozik a nyugdíj mellett.
A konvergenciaprogram szerint ez egyértelműen a kormány érdeme, köszönhető a „munkavállalást ösztönző politikának”, a nyugdíjas személyek alkalmazása esetében fennálló járulékmentességnek, illetve az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytató nyugdíjasok járulék- és szochomentességének. Ráadásul a kormány szerint a gazdasági fellendüléssel, „a folytatódó befektetés-ösztönző politikával párhuzamosan a jelenleg feszes munkaerőpiaci körülmények közepette” az idősebb korosztályok „aktivitása” tovább nőhet.
2024 sem a nyugdíjasok éve lesz, annak is örülhetnek, ha nem romlik az anyagi helyzetükEgyre több idős ember dolgozik, a 70-74 évesek körében 2010 óta ötszörösére nőtt a legálisan állást vállalók száma