A holokauszt nyolcvanadik évfordulóján huszadik alkalommal rendezték meg vasárnap Budapesten a vészkorszak áldozataira emlékező Élet Menetét. A gyülekező ezúttal a Dohány utcai zsinagóga előtti Herzl Tivadar tér volt. A tér névadójának fényképe a helyszínen osztogatott papírzászlókon is feltűnt.
A 120 évvel ezelőtt elhunyt Herzl Tivadar (1860-1904) a Dohány utcában nevelkedett, családjával 1878-ban költözött Bécsbe. Az „Izrael megálmodója” tiszteletére levetített kisfilmből kiderült, hogy milyen zsidóellenes megnyilvánulások – így például a Franciaországban folyó Dreyfus-per, az antiszemita Karl Lueger polgármesterré választása Bécsben – játszottak közre abban, hogy arra a következtetésre jutott: a zsidóságnak külön államot kell létrehoznia.
„Megváltoztatta a világ- és a zsidó történelem folyását” – méltatta Herzl Tivadart beszédében Avi Dickstein, a nemzetközi Élet Menete szervezet izraeli ügyvezető igazgatója. Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester – többek között Yacov Hadas-Handelsman izraeli nagykövet társaságában – emléktáblát avatott az elhurcolt és meggyilkolt áldozatok emlékére.
Fájdalmasan nehéz tudomásul venni, és még nehezebb elfogadni, hogy a zsidók üldözését az akkori magyar társadalom döntő többsége néma közönnyel figyelte, sőt: támogatta – hangsúlyozta Niedermüller Péter. Újra és újra ki kell mondanunk – folytatta –, hogy nem védtük meg zsidó polgártársainkat akkor, amikor a legnagyobb szükségük lett volna rá. A magyar társadalom súlyos történelmi és morális kudarca, bűne ez, amivel ma is szembe kell nézni. A szégyen beleégett ennek a nemzetnek a történelmébe – jelentette ki.
Az emlékezés a szembenézés eszköze. A polgármester szerint el kell mondanunk gyermekeinknek és unokáinknak mindazt, ami történt, de nemcsak a haláltáborok borzalmairól kell beszélnünk, hanem arról is, hogy milyen következményekkel jár a hallgatás és a közöny, a mások melletti kiállás hiánya. A gyűlölet és a gyűlöletkeltés tönkreteszi társadalmat, kirekesztésre és megbélyegzésre nem lehet demokratikus országot építeni – állapította meg Niedermüller Péter, aki kitért arra is, hogy kötelességünk „nyomatékosan és bátran kiállni” Izrael mellett.
A hagyományoknak megfelelően Verő Tamás főrabbi megfújta a sófárt (kosszarvból készült hangszer), ezzel adott jelet az emlékmenet indulására. A nagyjából négy-ötezer résztvevő a Rákóczi útra rákanyarodva vonult a Keleti pályaudvarhoz. Holokauszttúlélők és embermentők – a Yad Vashem által kitüntetett „világ igazai” – elektromos kiskocsikon utazva a menet élén haladtak. Külön köszöntötték a 103 éves ötszörös olimpiai bajnok tornász, holokauszttúlélő Keleti Ágnest.
A Keleti pályaudvarnál levetítették Jichak Herczog, Izrael elnöke videóüzenetét. Több szónok is elítélte azt a vérengzést, amit a Hamász terrorszervezet tavaly október 7-én követett el Izraelben. Gordon Gábor, Az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi elnöke bejelentette, hogy a budapesti rendezvény után 470-en indulnak Auschwitzba, hogy részt vegyenek az Élet Menete nemzetközi programján.