Oroszország;Nyugat;atomfegyver;Vlagyimir Putyin;

Vlagyimir Putyin párbeszédet ajánlott a Nyugatnak, miközben az orosz hadsereg az atomfegyverek bevetését gyakorolta

Ötödik alkalommal iktatták be Vlagyimir Putyint Oroszország elnökévé. Az ukrajnai háborút kirobbantó agresszor új világrendet ígért.

Megkezdte újabb hat éves mandátumát Vlagyimir Putyin, akit tegnap iktattak be újra hivatalába. A The Moscow Times ellenzéki orosz portál tudósítása szerint a Nagy Kreml-palotában került sor a pazar beiktatási ünnepségre, amelyen több száz vendég vett részt. Elsősorban orosz kormánytisztviselők, parlamenti képviselők, hírességek és üzletemberek, a külföldi vendégek azonban csak korlátozott számban jelentek meg. A FÁK-térségbeli vezetőkön kívül Miguel Diaz-Canel kubai elnök jelent meg. Amint azt a Reuters előzetesen jelezte, az Egyesült Államok, Kanada és az Egyesült Királyság bojkottálták a beiktatást, az Európai Unió és legtöbb tagállama közül ugyanígy tett. Franciaország előre jelezte, nagykövete jelen lesz és az sem okozott meglepetést, hogy Magyarország és Szlovákia nagykövete is a vendégek között volt.

Az eskütétel után rövid beszédet tartott Putyin, amelyben többek között párbeszédet ajánlott a Nyugatnak a biztonságról és a stratégiai stabilitásról, ugyanakkor egy új világrend megteremtésére szólított fel. Kijelentette, Oroszország nem utasítja el a párbeszédet a nyugati országokkal, de rajtuk múlik. Szerinte az a kérdés, hogy a nyugati országok

„továbbra is megpróbálják-e fékezni Oroszország fejlődését, folytatni akarják-e az agresszió és a nyomásgyakorlás politikáját, amely évek óta nem szűnik meg országunkkal szemben, vagy az együttműködés és a béke útjait keresik?”

– fogalmazott Putyin. Leszögezte: a biztonságról és a stratégiai stabilitásról folytatott párbeszéd a nyugattal „lehetséges”, de figyelmeztetett, hogy azt nem „az erő pozíciójából” kell folytatni, hanem „arrogancia, hiúság és személyes kizárólagosság nélkül, és csakis egyenlő feltételek mellett, egymás érdekeit tiszteletben tartva”. Hozzátette, hogy mindeközben Oroszország tovább fog dolgozni „egy többpólusú világ és egy igazságos és oszthatatlan biztonsági rendszer kialakításán”.

A nyugattal való „békülési szándék” őszinteségéről sokat elmond, hogy

Putyin hétfőn arra utasította az orosz hadsereget, hogy az elcsatolt ukrán területeket is magában foglaló Déli Katonai Körzetben taktikai atomfegyverek használatát szimuláló hadgyakorlatokat tartson, arra hivatkozva, hogy nyugati tisztségviselők „provokációkat” és „fenyegetéseket” követtek el, és a Nyugat egyre nagyobb szerepet vállal Ukrajna oldalán az Oroszországgal folytatott konfliktusban.

Az ünnepségen jelen voltak Ukrajnában harcoló katonák is, hozzájuk is közvetlenül szólt a háborút kirobbantó elnök. Mindenkit biztosított, hogy az orosz nép biztonsága számára prioritást élvez, és megemlékezett az ukrajnai katonai hadjárat „hőseiről”.

A beiktatási ceremónia után Putyin részt vett az orosz ortodox egyház feje, Kirill pátriárka által vezetett imaórán is, ahol az egyházi vezető megáldotta az elnököt. „Maga Isten bízta meg Önt Oroszország szolgálatával” – idézte Kirill szavait a The Moscow Times.

Pulitzer Putyin ellenfelének

Pulitzer díjat kapott Vlagyimir Kara-Murza, a legismertebb, még életben lévő orosz bebörtönzött ellenzéki aktivista, akit 2023 áprilisában 25 év börtönbüntetésre ítéltek. Kara-Murza a kedden megjelent hivatalos indoklás szerint a Washington Postban megjelent véleménycikkeivel érdemelte ki a rangos kitüntetést, amelyeket a cellájából, nagy személyes kockázatot vállalva írt.