Aligha tett jót „az üzletnek”, hogy a magyar kormányfő – „magánszemélyként” – több szerkesztőséget is beperelt, amiért lapszemlében közölték a hírt, hogy a SPAR hollandiai központú nemzetközi kiskereskedelmi üzletlánc átalakította működését és Svájcba menekítette magyarországi vagyona egy részét, „így akadályozva meg, hogy Orbán Viktorhoz közeli oligarchák megszerezzék a céget”.
A híreket olvassák, gyorsan jönnek-mennek a multik között is, s nem látszik igazolódni a kormányzat reménye, hogy az üzleti hangulat romlása a hazai recesszió elmúltával, a kereslet élénkülésével átmeneti lesz. Márpedig a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara őszi konjunktúrafórumán kiderült, hogy a 2009-es válság óta nem voltak olyan pesszimisták a magyarországi német cégek, mint mostanság. Véget érhet a magyar-német gazdasági aranykor. Elégedetlenek a külföldi befektetők, ellenségesnek tartják ugyanis az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját. „Határozott lehűlésnek indult” a német-magyar viszony. Ennek oka pedig a Bloomberg amerikai üzleti portál szerint az, hogy a külföldi befektetőkkel szemben ellenséges lett az Orbán-kormány gazdaságpolitikája. A befektetőknek elegük lett a miniszterelnöknek abból a kampányából, hogy ki akarja szorítja a külföldi vállalatokat a magyar gazdaság egyre szélesebb területéről.
A fő kifogások a büntetőadók, a gyorsan változó jogszabályi környezet és a szabályozási nyomás miatt fogalmazódnak meg, amelyek politikai kampányokkal keverednek.
Emellett panaszkodnak a kormányzathoz köthető korrupciógyanús részrehajlástól is – írja a Bloomberg. A portál emlékeztet rá, hogy Németország szoros kapcsolata Magyarországgal hosszú múltra tekint vissza, amely szilárd politikai alapokon nyugodott. „Az utóbbi évtizedekben az Audi, a Mercedes-Benz, a BMW és újabban a Rheinmetall is a szoros kapcsolatok szimbólumává vált, ám egyre nehezebben hagyhatók figyelmen kívül az elégedetlen német befektetők” – állítja a Bloomberg, amely szerint mindez alááshatja az Orbán-kormány terveit. „Nem biztos, hogy ez a legjobb idő Orbán számára, hogy elidegenítse a külföldi vállalkozásokat. A német befektetések értéke három év alatt harmadával esett vissza, miközben Magyarország gazdasági fellendülése akadozik” – jegyzi meg a portál. A német befektetők szerint pedig érdemes arra is figyelni, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök a napokban Magyarországra látogat, ami a gazdasági kapcsolatokban is a „keleti nyitást” erősítheti az európai partnerek rovására. A magyar kormányzati beavatkozások mostanra elérték nemcsak a német kabinet, de az Európai Unió legmagasabb szintjét is.
2010-es választási győzelme után Orbán első útja Berlinbe vezetett, Angela Merkelhez, s a következő tíz évben Orbán évente-kétévente találkozott a német kancellárral. Merkelnek nagy szerepe volt abban, hogy az Európai Unió sokáig nem foglalkozott érdemben a magyarországi jogállami kérdésekkel, és hogy a Fidesz tagja maradhatott az Európai Néppártnak (EPP). Azóta nagyot fordult a világ.