A megmozdulás számos résztvevője Grúzia, Ukrajna és az EU zászlaját lengette ezzel is jelezve: nem kérnek az orosz befolyásból.
Az országban már hetek óta tömeges megmozdulásokat tartanak az orosz mintára megszerkesztett, „külföldi befolyás átláthatóságáról” szóló törvény ellen, amelyet két olvasatban már elfogadott a parlament, s a harmadik, utolsó olvasat vitáját hétfőn kezdik meg. Ezért sorsdöntő napok előtt áll a kaukázusi ország. Médiajelentések szerint az "orosz törvény" elleni tüntetések kezdetben nagyobb incidensek nélkül zajlottak. Több ezren virrasztottak a parlament épülete előtt.
A törvény előírja, hogy azoknak a nem kormányzati szervezeteknek, amelyek finanszírozásuk több mint 20 százalékát külföldről kapják, el kell számolniuk annak eredetéről.
Sok megfigyelő azzal vádolja a volt szovjet köztársaság kormányát: a tervezett jogszabályt az orosz ügynöktörvény mintájára dolgozták ki, az a cél pedig az, hogy korlátozzák a kritikus egyesületek és a média munkáját.
Oroszországban számos szervezetet és személyt bélyegeznek külföldi ügynöknek, az intézkedést a politikai elnyomás eszközének tekintik a kritikusok elhallgattatására. Grúziában attól tartanak, hogy az új törvény megnyitja az utat egy tekintélyelvű kormányzás előtt az EU-tagságra pályázó országban.
Az elmúlt napokban érezhetően fokozódott a feszültség Tbilisziben. A törvény ellenzőit megfenyegették, időnként meg is verték. Minden jel szerint a Moszkvához húzó kormányzat legfőbb célja, hogy erőszakos fellépéssel hallgattassa el a másként gondolkodókat. A tizenkét éve hatalmon lévő Grúz Álom által megszövegezett törvény javaslatát a lakosság nagy része ellenzi, annál is inkább, mert annak elfogadásával lezárulhat az Európai Unió felé vezető út, miközben felmérések szerint a lakosság 80 százaléka kíván csatlakozni az EU-hoz, tehát csak a grúzok elenyésző töredéke támogatja a kabinet oroszbarát külpolitikáját.
Május 6. óta újságírók, ellenzők és a civil társadalom képviselői több tucat fenyegető telefonhívást kaptak, amelyekben komoly konzekvenciákat helyeztek kilátásba számukra, amennyiben továbbra is ellenzik a törvényt. A legtöbb esetben az érintettek családtagjai is kaptak fenyegetéseket. A törvény kritikusait „árulóknak”, „a nemzet ellenségeinek” bélyegzik. Múlt hét péntekén Nino Zuriasvili oknyomozó újságíró gépkocsiját piros festékkel festették le, s ezt a szöveget írták rá: „Ez az autó egy megvett ügynöké”.
A Grúz Fiatal Jogászok Szövetsége aggodalmát fejezte ki az egyre gyakoribbakká váló visszaélések miatt. Rámutatnak: a kormányzat minden jel szerint törvénytelenül visszaél az állampolgárok személyes adataival.
Még aggasztóbb, hogy a jogszabály ellenzőit az elmúlt napokban ismeretlen támadók verték meg. Csütörtökön Borisz Kuruát, az ellenzéki Gircsi párt aktivistáját bandatagok támadták meg otthona közelében, súlyos sérüléseket szenvedett az arcán és a fején. Előző nap ismeretlenek megtámadták Dmitrij Csikovanit, a fő ellenzéki párt, az Egyesült Nemzeti Mozgalom kommunikációs vezetőjét, míg Lasa Gvinianidze a tüntetések egyik szervezőjét és Gia Japaridzét, a Grúziai Egyetem professzorát és Zurab Japaridze, a Gircsi párt alapítójának testvérét szintén megverték.
Ugyanezen a napon Ucsa Abasidze bloggert, aki kézikönyvet írt arról, hogyan kell viselkedni erőszak esetén egy tüntetés során, letartóztatták, otthonát átkutatták, s megtagadták tőle, hogy ügyvédet fogadjon. A hír futótűzként terjedt a grúz fővárosban. Több száz fiatal gyűlt össze az épület udvarán, és tiltakoztak a rendőrök ellen, amikor azok elszállították a blogger elektronikus berendezéseit.