Németország az Ukrajna elleni orosz agressziós háború árnyékéban egy komoly problémával szembesül, amit mielőbb meg kellene oldania: kevés katonával rendelkezik. Ezért Boris Pistorius védelmi miniszter vizsgálja, miként lehetne visszahozni a kötelező katonai szolgálatot.
Miközben ennek lehetősége néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, most a szociáldemokraták és a konzervatív CDU/CSU részéről is sokan úgy vélik, elkerülhetetlen lesz a lépés megtétele.
Németország 2011-ben felhagyott a kötelező katonai szolgálattal. Akkor Karl Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter döntött így. Az akkor született jogszabály nyomán vált hivatalossá, amely valójában „felfüggesztésről” tett említést. Mint a törvény fogalmazott: senkit sem szabad akarata ellenére besorozni. 2011. január 3-án soroztak be utoljára fiatalokat.
Mára azonban jelentősen megváltozott a biztonsági helyzet Európában, közölte Pistorius az Egyesült Államokban tett látogatása során. „Meg vagyok győződve arról, hogy Németországnak szüksége van a kötelező katonai szolgálat egyik formájára” - jelentette ki a Johns Hopkins Egyetemen tartott beszédében. A szociáldemokrata politikus számára szükséges a "katonai stabilitás garantálása" egy olyan időszakban, amikor az ukrajnai háború veszélyezteti Európa biztonságát – fejtette ki.
Jelenleg mintegy 18 ezer fő alkotja a német hadsereget, amit a kormány illetékesei szerint aggasztóan kevés. A hadseregnél a közelmúltban szerkezetátalakítást kezdeményeztek azzal a céllal, hogy "készen álljon a háborúra". Ez azonban magában foglalja a csapatok számának növelését is. Jelentős emelésre lenne szükség, mert a kormányzat szerint legalább 203 000 katonára lenne szükség az ország teljes védelmének biztosítására. Mindemellett évente 20 ezer új katonára van szükség, akiknek a hadsereget elhagyókat kellene helyettesíteniük.
Hogy sikerül-e ennyi katonára szert tenni, ez erősen kérdéses. A múltban ugyanis több kísérletet is tettek arra, hogy 203 ezer főre növeljék a létszámot, de minden ilyen próbálkozás kudarcba fulladt. Komoly problémát jelent az is, hogy nem tudnának kellő számú tartalékost behívni vészhelyzet esetén.
Pistorius már látogatás is tett néhány olyan országban, ahol visszaállították a sorkatonai szolgálatot. Járt egyebek mellett Svédországban, ahol minden férfinak és nőnek 18, életévük betöltésekor ki kell töltenie egy kérdőívet, amelyben információkat kell szolgáltatniuk fizikai alkalmasságukról, és nyilatkozniuk kell arról, hogy hajlandóak-e önkéntes katonai szolgálatot végezni. Ha nem jön össze kellő számú önkéntes, akkor kötelező toborzást is elrendelhetnek. A német illetékeseket egyelőre ez a modell győzte meg leginkább.
A német védelmi tárca hamarosan bejelenti, hogyan állítaná vissza a sorkatonai szolgálatot. Boris Pistorius szóvivője a napokban azt közölte, hogy a tárcavezető legkésőbb júniusig terjeszti elő a javaslatát. Ezt követően a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok alkotta kormány, majd a parlament tárgyal a kérdésről. "Fontos, hogy olyan hadseregünk legyen, amely hatékony és képes ellátni a feladatait. Az elkövetkező hetekben és hónapokban megvitatjuk, ezt hogyan lehetne" - magyarázta Steffen Hebestreit, Olaf Scholz kancellár szóvivője.
Az ellenzéki kereszténydemokrata CDU múlt héten tartott kongresszusán megszavazta a kötelező szolgálat fokozatos bevezetését. EZ nem csak katonai szolgálatot jelenthet, hanem szociális munkát is, akár például a mentőszolgálatnál, vagy a katasztrófavédelemnél. A konzervatívok javaslata szerint a hadsereg szakértői csoportja határozza meg, évente hány katonára van szükség.
