Törékeny kilábalás

Szükség lenne költségvetési kiigazításra, akár a választások után, de közel sem biztos, hogy a kormánypárt elég erősnek érzi majd magát, hogy a szükséges egyensúlyjavító lépéseket megtegye – mondta Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő Zrt. vezérigazgató az Egyensúly Intézet sajtótájékoztatóján. Inkább kis kiigazító lépések várhatóak, amiket még véletlenül sem neveznek megszorításnak. Az Egyensúly Intézet most publikált előrejelzése szerint idén a kormány által várt 4,5 százalékkal szemben a GDP 5 százaléka körül várható a deficit – ezt már Szabó Barna, az intézet vezető közgazdásza ismertette.

Az Intézet szerint óvatos kilábalást vár a tavalyi recesszióból: a növekedést az élénkülő lakossági fogyasztás valamint a kamatok csökkenését követően a beruházások húzhatják. Idén 2,4 százalékkal, 2025-ben pedig 3,1 százalékkal nőhet a a magyar gazdaság, a bruttó hazai termék a (GDP) értéke. Az infláció a tavalyi nagy zuhanás után az év elején 3,6-3,8 százalékos sávban volt, az év végéig öt százalékra emelkedhet majd, s ezt követően fordul a trend. Egyelőre nem látni az inflációs veszélyt, messze nem túlfűtött magyar gazdaság, ezzel szemben kimondottan szigorú a monetáris politika, és nyersanyagpiacokon sincsenek olyan jelek amelyek felfele tolnák az inflációs pályát. Így a tavalyi 17,6 százalékos pénzromlás után 2024-re 4,6, 2025-ben 3,1 százalékos átlagos áremelkedést várnak a szakértők. Az élelmiszerek terén a globális élelmiszerár-trendek és a kedvező hazai termés következtében az általános inflációnál mérsékeltebb emelkedésre lehet számítani 2024-ben – tette hozzá Szabó Barna.

Az idei növekedésre leselkedő kockázatok között említették a szakértők azt, hogy a lakossági   fogyasztás a vártnál kevésbé emelkedik. A reálbérek már hónapok óta növekednek, ennek ellenére a lakosság a tavalyi inflációs sokk miatt kivár, inkább a megtakarításait növeli, ami természetes reakció ilyen helyzetben – magyarázta Szabó Balázs. Előbb-utóbb bekövetkezik a fogyasztásban a fordulat – de azt nem lehet tudni, hogy erre már a következő hónapban sor kerül, vagy akár még hónapokat kell várni – ez viszont az idei gazdasági növekedés szempontjából nem közömbös. Új egyre terjedő jelenség, hogy egyre több magyar vásárol külföldön, de ezt nem lehet a modellekbe beépíteni, így nem tudni, hogy mekkora hatása van hazai fogyasztási kiadások alakulásra. Szabó Barna szerint láthatóan lassan indul be az év, mind a lakosság, mind a cégek kivárnak a költekezéssel, ennek oka, hogy a bérek reálértékének növekedése még nem igazán lett része a háztartások gondolkodásának – tette hozzá a szakértő.

Az Egyensúly Intézet szerint a monetáris politika mind az elmúlt évtizedekhez képest, mind régiós összevetésben szigorú: magas reálkamat és túlértékelt euró-forint árfolyam jellemzi. Az agytröszt szerint, noha a reálgazdaság állapota lehetővé tenné a jegybank számára, hogy gyorsítson a kamatcsökkentési ciklus ütemén, a magas kamatokat magyarázza, hogy a monetáris politika nagyobb hangsúlyt helyez az árfolyam stabilitására. A forint leértékelődése ugyanakkor folytatódni fog. Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint az euró átlagos árfolyama 2024-ben a 395–400, 2025-ben pedig a 410–419 forintos sávban fog mozogni. Az Intézet a feszes munkaerőpiaci kondíciók és az élénkülő konjunktúra miatt 2024-re újra a reálbérek emelkedésével számol: 2024-ben a versenyszférában 7,1 százalékkal fognak növekedni a reálbérek. Az agytröszt gazdasági előrejelzése szerint a munkanélküliek aránya 2024-ben 4,3, 2025-ben 3,9 százalék lesz.