Az első negyedévben 3100 csok plusz igénylés érkezett a bankokhoz, illetve az állami hatóságokhoz - ezt mondta Hornung Ágnes, Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára még május elején. A befogadott kérelmek összege akkor 83 milliárd forint, vagyis az átlagos hiteligény 26 millió forint volt. Hornung szerint meglepően sokan igényelték az átalakított csok pluszt, az igénylések felfutása dinamikusabb volt, mint az eredeti csok bevezetésekor. Az első kormányzati hírek arról szóltak, hogy januárban az új rendszer bevezetésekor ezer igénylés érkezett, vagyis ekkor érdemben nem nőtt a dinamika. A kormány igyekszik hatalmas sikerként eladni a családi otthonteremtési kedvezmény jelentős átalakítását. Ennek jele, hogy a témát Vitályos Eszter kormányszóvivő is szóba hozta a múlt heti kormányinfón, ahol egy újabb adat látott napvilágot. Eszerint addig az időpontig 1400 hitelkérelmet hagyták jóvá, illetve folyósítottak. A nyilatkozatok elhangzásakor már többen felhívták a figyelmet, hogy akár az 1400 folyósítást, akár 3100 hitelkérelmet nézzük, a bő 4,5 milliós lakásállományhoz mérve ez elenyésző.
Tovább árnyalja a kormányzat vázolta képet, ha a most közölt adatokat összevetjük a KSH idősorával: ebből kiderül, ha megmarad a jelenlegi trend a második negyedévben is, akkor a 2016 óta – ameddig a KSH visszamenőleg adatokat közöl – a csok-igénylések szempontjából az egyik leggyengébb évkezdet lehet az idei. KSH szerint tavaly első félévben 10 259 CSOK-ot folyósítottak, ehhez képest az idei első negyedévre a 3100 igénylés és 1400 folyósítás elenyésző. Már a tavalyi első féléves adat is hétéves mélypont volt. Ennél kevesebb csok támogatást csak 2016 első felében folyósítottak, akkor 7666 támogatás fizettek ki. Ha jól sikerül az idei második negyedév, akkor ezt a szintet talán elérhetik az igénylők.
A csok plusz gyenge igénybevételi adataiban igazából nincs semmi meglepő, mert a magyar gazdaság közel másfél éves recessziós időszakból jön ki, amit tetézett az inflációs sokk. Ezek következtében a háztartások magas kamatok és reáljövedelemek zsugorodása miatt nem csak a fogyasztást, hanem elsősorban nagy értékű beruházásaikat csökkentették. Nem segíti a csok plusz igénylések felfuttatást, hogy a kedvezményes lakáshitel támogatási rendszer a korábbi támogatáshoz képest vaskos megszorítás, mert a kormány egyik célja épp a költségvetés tehermentesítése. A kormány idén januártól megszüntette a csok támogatás jellegét, ez támogatott hitelként vehető igénybe, ami a gyerek megszületése esetén alakulhat támogatássá. Az igénybevétel feltétele lett a házasság, jelentősen szigorítottak a korhatári feltételeken, így egyes becslések szerint a potenciális igénylők fele, egyes területeken akár a kétharmaduk kiesett támogatható körből.
A Magyar Nemzeti Bank most megjelent Lakáspiac jelentése összetett képet fest a csok plusz indulásról. A jegybanki elemzők szerint is az első két hónap igénylései arra utalnak, hogy nagy az érdeklődés a programra. A jegybank adatai szerint első két hónapban közel 2 ezer kérelem érkezett be, és az egy igénylőre jutó átlagos igényelt összeg 26 millió forintot tett ki. Az igényelt összeg 86 százaléka használt, 13 százaléka új lakás vásárlásához vagy építéséhez, 1 százaléka pedig meglévő lakás bővítéséhez kapcsolódik. Még a régi csok programokban magasabb volt az új lakásvásárlásra vagy építésére felvett támogatás és hitel, az új programban a kereslet egyértelműen a használt lakások irányába tolódott el. A bőkezű hitelezés nem jár együtt új lakások építésével, ezzel szemben növelte a használt lakások iránti keresletet. Az állami támogatás megint árfelhajtó hatású, miközben az új lakások építésében eddigi hatása marginális.
Az MNB szerint demográfiai szempontból kedvező adat, hogy a csok plusz igénylők 66 százaléka gyermektelen, és több mint fele kettő vagy több gyermeket szeretne. Mint ismert a kormány nem annyira a családok lakáshoz jutását akarja támogatni csok plusz programmal, hanem kimondott cél a gyermekvállalás, a szülések számának növelése.
A csok plusz mellett az 5 ezer fő alatti kistelepüléseken a falusi csok továbbra is igényelhető, ennek keretében 2024 első két hónapjában 574 kérelem érkezett, 8,3 millió forint átlagos igényelt összeggel. Az MNB szakértői szerint csok átalakítása a csok plusz bevezetése a budapesti (és más nagy értékű) használt lakások esetében érdemben javítja a lakásvásárlás elérhetőségét, hiszen a csok plusszal korábbinál sokkal magasabb hitel vehető fel, így a nagy értékű lakások is elérhetőek állami támogatással. Ez a tehetősebbeknek kedvez. Ezzel szemben az új gyermeket nem vállaló, átlagos jövedelemmel rendelkező kétgyermekes családok számára lényegesen romlott az elérhetőség a csok átalakítása után. Számukra mind egy új lakás, mind egy átlagos budapesti használt lakás hitellel történő megvásárlása túlzott pénzügyi kifeszítettséggel járna – olvasható a jelentésben.