Magyarország;Menhely Alapítvány;hajléktalanság;munkaerőhiány;

Magyarországon egyre több az idős, beteg ember a hajléktalanok között, sokan már kivándorolnak, hogy jobb ellátást kapjanak

Arra is van példa, hogy családjuk ad fel idős embereket, mert már nem tudja ellátni, eltartani őket – mutat rá egy friss kutatás.

Mintegy 5-6 százalékkal kevesebb a hajléktalan Magyarországon, mint az elmúlt években, ugyanakkor a továbbra is az utcán élők között mind több a beteg, idős ember – hangzott el a Menhely Alapítvány pénteki sajtótájékoztatóján, amelyen ismertették a 26. alkalommal elvégzett, a hazai hajléktalanok életkörülményeit felmérő kutatás eredményeit. Bár a februári adatfelvétel idén sem maradt el, a Február Harmadika Munkacsoport semmilyen támogatást nem kapott a kutatásra, így az nem volt olyan átfogó, mint a korábbiak. Míg korábban általában 55-60 településről érkeztek adatok, most csak 45 településről jutottak információhoz a szakértők, és a szokásos 7-8 ezer helyett csak 5 ezer hajléktalant tudtak elérni.

Mint elhangzott, 23 évig nőtt a hajléktalanok száma, most viszont már csökken, aminek a szakértők szerint egyértelműen a munkaerőpiaci helyzet az oka. Több területen akkora a munkaerőhiány, hogy már azokat is felveszik, akiket korábban elutasítottak volna, ráadásul sokszor már szállást is kínál a foglalkoztató. Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint

az utcán élők számának csökkenésében az is szerepet játszik: sokan külföldre mennek, ahol hasonló ellátást kapnak, mint a hazai szállókon, csak a körülmények sokkal jobbak.

Új jelenség, hogy nagyobb számban válnak hajléktalanná 65-70 évesek. Ezres nagyságrendben vannak emberek ilyen élethelyzetben. Minden tizedik hajléktalan elmúlt 70 éves – mondta Gurály Zoltán, a kutatás koordinátora. Többségük átmeneti szállón vagy éjjeli menedékhelyen él, rossz fizikai és mentális állapotban. – Azt sem tapasztaltuk eddig, hogy az idősek közül többen maguktól jönnek, mert már nem tudnak egyedül megélni. Arra is van példa, hogy család hoz be idős embereket, mert már nem tudják ellátni, eltartani őket. Sürgős feladat lenne a méltó időskor biztosítása a beteg, munkaképtelen emberek számára – tette hozzá a szakértő.

A felmérésből kiderül az is, hogy – miként Győri Péter fogalmazott – „az állami gondozotti rendszer üzemszerűen termeli ki a hajléktalanokat”. Az összes válaszadó 20 százaléka, azaz minden ötödik hajléktalan ember volt állami gondozott. A valaha volt állami gondozott hajléktalanok körében kiugróan magas a csupán nyolc általánost végzettek (61 százalék) és a romák (43 százalék) aránya. A szakemberek szerint elengedhetetlen lenne, hogy célzott képzést, szakmát kapjanak már állami gondozásuk ideje alatt és komplex életkezdési programra, támogatásra is szükségük lenne, hogy a felnőttkorukat ne az utcán kezdjék.

Szintén komplex családtámogatásra, családegyesítő programra lenne szükség a hajléktalan nők esetében. A felmérés szerint ugyanis csaknem 80 százalékuknak van gyereke, több mint 30 százalékuknak pedig három vagy több.

Az idén télen készült adatfelvételből az is kiderült, hogy a hajléktalanok átlagos havi jövedelme 69 ezer forint. A válaszadók több mint fele viszont kevesebb, mint 60 ezer forintból él havonta. 

A legfiatalabbak pedig kevesebb, mint 30 ezer forintból tengődnek. Rendszeres jövedelme csak a nyugdíjas hajléktalanoknak van.