- Egymillió forintos díjat kapott az ereszcsatorna

Ami a valóságban nagy, azt lekicsinyítem, ami a valóságban kicsi, azt felnagyítom – mondta lapunknak Gaál Tamás szobrászművész Köveskálon, a 4. Káli Art-Park szobrászati díjátadón, melyen az ő alkotása kapta az egymillió forintos díjjal járó elismerést. A nyertes munka egy felnagyított kávéscsészét ábrázol, amelynek tetején egy ereszcsatorna látható. A hatvanegy éves alkotó elmondta, a művet egy valós élmény ihlette, amikor egy művésztáborban az asztalnál ülve a kávéjában látta tükröződni az építészeti elemet.

A szobrászati pályázattal a Káli Art Inn butikhotel tulajdonosainak az a szándéka, hogy legalább tíz éven keresztül bemutatkozási és kiállítási lehetőséget biztosítsanak kortárs szobrászművészeknek. A szakmai zsűriben Petrányi Zsolt művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének vezetője, Szabó Ádám Munkácsy-díjas szobrászművész, egyetemi docens, Topor Tünde művészettörténész és Tóth Pál Sándor gyűjteménykezelő foglaltak helyet.

Plank Antal lila színű, geometrikus Purple Blend munkáját például a graffitik és az origamik ihlették, amivel a művész szeretné a nézőt visszarepíteni a gyerekkorába, amikor még a kreativitás és a fantázia uralta a mindennapokat. Kozma Anita Több sebből vérzik című szobra egy amorf figura, melyet a koronavírus ideje alatti elmagányosodás jelensége és a kisbabák esetlen mozgása inspirált. Leitner Levente Lucky Fountain (Szerencsés szökőkút) című szobra pedig három banális tárgyból épít fel egy komplex kompozíciót: egy kék színű, műanyag kádból és két slagból, amelyekből végtelenítve folyik a víz.

A díjátadó után egy kerekasztal-beszélgetést tartottak, melyen a résztvevőket Topor Tünde, az ArtMagazin főszerkesztője kérdezte a kortárs magyar szobrászat helyzetéről. Elsőként Petrányi Zsolt művészettörténész mondta el, hogy a jelenben a szobrászatnak a definíciója és kategóriarendszere borzasztóan kitágult, a médiumba pedig sok olyan anyag és technika is bekerült, melyek korábban az iparművészet területei voltak, hiszen beszélhetünk már textilből és kerámiából készült szobrokról is. Kitért arra, hogy a köztéri szobrok változatos képet mutatnak, melynek egyik végén a Falk Miksa utcai Columbo-szobor helyezkedik el, a másik végén a Műegyetemnél Körösényi Tamás Nobel-díjasok emlékműve című alkotása, ami egy gomolyagra hasonlító absztrakt mű. – A kettő közötti szemléletben irgalmatlan nagy különbség van, ahogy irgalmatlan különbség van a megrendelő oldalon is, ahol egy önkormányzat az egyikre szavaz, a másikra nem, vagy a másikat nagy nehezen elfogadja, és akkor a közönség fújjolja azt – fogalmazott a művészettörténész.

A beszélgetés második felében a szobrászat jövője került előtérbe, melynek kapcsán Topor Tünde az alkotások eladhatóságáról és műtárgypiaci jelenlétéről kérdezte a résztvevőket. Körei Sándor szobrászművész, a tavalyi Káli Art-Park pályázatának nyertese szerint a szobrászat határai folyamatosan tágulnak és elmosódnak, ezért a műfaj virágzik, de fontos, hogy a fiatal művészek is láthatóvá tegyék, bemutassák a műveiket a közönségnek. Szabó Ádám Munkácsy-díjas szobrászművész, egyetemi docens szerint a szobrászat kevés esélyt kap a bemutatkozásra, gyűjtés szempontjából pedig problematikus, mivel több helyet foglal, mint egy festmény, a nem hagyományos anyagokból készült műveket pedig kevésbé vásárolják. Petrányi Zsolt a gyűjtés kapcsán kiemelte, hogy az országban a különböző állami intézményeknél a műtárgyraktározás egyre nagyobb problémát jelent. – Gyakorlatilag elértük azt a határt, küszöböt, nemcsak a Nemzeti Galériában, de a Néprajzi Múzeumban és máshol is, ami korábban elviekben elképzelhetetlen volt, hogy külső raktárakban vannak a gyűjtemények – fejtette ki Petrányi. Elmondta, hogy a két intézmény és a Szépművészeti Múzeum raktárai a XIII. kerületi Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban találhatók, majd hozzátette: – Talán mondanom sem kell, hogy a szoborraktár telt meg leghamarabb.

Infó: Káli Art-Park, Köveskál, Fő u. 10. Megtekinthető ingyenesen október 31-ig minden nap 10-17 óra között