Lengyelország;Donald Tusk;Kémtevékenységek;orosz kémek;

Orosz kémek rács mögött

A Kreml megbízásából kívánt szabotázsakciókat végrehajtani egy csoport, amelynek több tagját vették őrizetbe. Varsó egyre nagyobb veszélyben van a folyamatos külső fenyegetés miatt.

Egy, szabotázsakciókra készülő feltételezett orosz kémcsoport kilenc tagját tartóztatták le a lengyel hatóságok– közölte Donald Tusk miniszterelnök. Elmondása szerint "ukrán, belarusz és lengyel állampolgárokról van szó", min a kilenc személy ellen vádat emelnek - mondta Tusk a TVN24 magántelevíziónak, utalva arra, hogy egyeseket bűnözői körökből toborozhattak. Az őrizetbe vett személyeket "verésekkel, gyújtogatással és gyújtogatási kísérletekkel" vádolják. A miniszterelnök elmondása szerint a nyugat-lengyelországi Wroclawban egy festékgyárat akartak felgyújtani, s az akciót egyértelműen az orosz titkosszolgálatok rendelték el.

Tusk kiemelte, az orosz összeesküvés nemcsak Lengyelországot, hanem Litvániát, Lettországot és esetleg Svédországot is érinti, a litvániai, vilniusi Ikea raktár felgyújtása miatt őrizetbe vett személyek kapcsolatban állhatnak azokkal, akik a lengyel gyújtogatási kísérletekben is szerepet játszottak. A miniszterelnök ugyanakkor nem árulta el, hol keletkezhettek a tüzek. "Nemcsak nyomozás folyik, hanem nagyszabású akció is az ilyen típusú fenyegetések megszüntetésére, és ezáltal a lehetséges potenciális elkövetők elfogására is" - magyarázta. A kormány a fennálló veszély miatt az orosz befolyást vizsgáló kormánybizottságot hoz létre.

Az utóbbi hetekben több hír is egyértelműen megerősítette, hogy az Európai Unió országait fokozott orosz kémtevékenység fenyegeti. S ez a veszély különösen érinti Lengyelországot, Csehországot, valamint a balti államokat. A hónap elején Donald Tusk bejelentette, hogy Moszkva destabilizáló tevékenysége nyomán megerősíti a lengyel hírszerző szolgálatokat, és kormánya további 100 millió złotyt fordít a polgári és katonai kémelhárításra. Jelezte továbbá, hogy Varsó több szabotázsakciót is megakadályozott, "szolgálataink és szövetségeseink éberségének köszönhetően".

Az elmúlt hetekben Varsó bejelentette továbbá, hogy letartóztatott egy férfit, akit azzal gyanúsítanak, segített az orosz hírszerzésnek előkészíteni egy lehetséges támadást Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen. Őrizetbe vettek egy fehérorosz állampolgárt is, akit azzal gyanúsítanak, hogy támogatta a Leonyid Volkov, Alekszej Navalnij néhai orosz ellenzéki vezető közeli barátja és szövetségese ellen Vilniusban elkövetett márciusi támadást, ugyanakkor letartóztattak két lengyelt is, akiket szintén felelősség terhel a támadásért.

Március végén a lengyel hatóságok bejelentették, hogy a Csehországtól kapott hírszerzési információk alapján házkutatásokat tartottak egy feltételezett lengyelországi orosz kémhálózattal kapcsolatban. A lengyel belbiztonsági szolgálat (ABW) akkor azt közölte, hogy oroszbarát szereplők kívántak médiakampányokat szervezni a Kreml támogatására bizonyos uniós országokban. Jack Dobzynski, az ABW szóvivője akkor azt mondta, a hálózat "célja a Kreml külpolitikai céljainak megvalósítása volt, beleértve Lengyelország pozíciójának gyengítését a világszíntéren, Ukrajna lejáratását ".

Műholdakkal segítik az európai vaskupolát

A lengyel kormány megvitatta az úgynevezett európai vaskupola, vagyis az Európai Égbolt Pajzs Kezdeményezés (ESSI) témáját is. Donald Tusk bejelentette, Lengyelország 300 millió eurós kölcsönt kapott egy műholdrendszer megépítésére, amely a kupola része lesz. "Európa képes lesz diktálni a feltételeket" biztonságpolitikai szempontból – fejtette ki a lengyel miniszterelnök.

Az európai vaskupola kezdeményezést Olaf Scholz német kancellár mutatta be 2022 augusztusában a Prágai Egyetemen tartott beszédében. Célja, hogy egyesítse valamennyi hozzá csatlakozó ország légvédelmi erőforrásait, megerősítse válaszadási képességeiket a külső fenyegetésekkel szemben.

A kezdeményezés rögtön sok európai országot vonzott. Németországon kívül 14 másik európai állam csatlakozott hozzá - Belgium, Bulgária, Észtország, Finnország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Hollandia, Csehország, Románia, Egyesült Királyság, Szlovákia és Szlovénia. Az európai légvédelmi képességek két kulcsszereplője, Franciaország és Olaszország azonban hiányzik a listáról.