Ha minden jól megy, a sokak által remélt sors vár Esterházy Péter író egykori otthonára: alkotóházzá válik. A család és Budapest III. kerülete összefogott, úgy tűnik, lassan pont kerül a hazai irodalmi élet több szereplőjét, a kultúrakedvelő befogadókat izgalomban tartó ügy végére. Egy épp bejegyzés alatt álló irodalmi alapítvány és a III. kerület közösen működteti majd az Emőd utcai épületben kialakított alkotóházat.
Két hónapja több más sajtóorgánummal egyetemben lapunk is megírta, hogy egy ingatlanhirdető oldalon tűnt föl Esterházy Péter író, a posztmodern magyar irodalom egyik legfontosabb alakjának egykori otthona, a Római Strandfürdő szomszédságában álló, kilencszobás családi ház. A hirdetést Dragomán György író szúrta ki, és az ő, közösségi médiában megjelent posztjának hatására indult párbeszéd a ház sorsáról. Mint kiderült, a család eredetileg is hajlott afelé, hogy a házban ne múzeumot, hanem annak egykori, pezsgő szellemi életéhez méltóan alkotóházat hozzanak létre. Tárgyaltak is önkormányzatokkal, de nem jutottak eredményre, s csak ezután hirdették meg eladásra. Esterházy Marcell vizuális művész, az író egyik fia rovatunknak április elején még úgy fogalmazott: nem hinné, hogy Magyarországon egy pozitív történet kerekedik ki az egész ügyből.
Még mindig bizonytalan Esterházy Péter egykori otthonának sorsa, a család alkotóházat akar, de a főváros és az állam hallgatTegnapra sajtótájékoztatót hirdettek a szóban forgó ház udvarára, jelen volt Esterházy Marcell, Dragomán György és a kerületi polgármester, dr. Kiss László, aki kiemelte: a III. kerületi önkormányzat és az Esterházy-család hagyományosan jó viszonyban áll egymással, a kerület több projekttel is ápolja a 2016-ban elhunyt író emlékét. A ház ügyével kapcsolatban nemcsak a családdal, hanem az írószakma szereplőivel, értelmiségiekkel is tárgyaltak. Az egyeztetések eredményeként Dragomán György és a III. kerület díszpolgára, Vámos Miklós író létrehozott egy épp bejegyzés alatt álló alapítványt, amelynek célja a magyar irodalom segítése, hírének terjesztése a nagyvilágban. A terv az, hogy miután a kerület megvásárolja az ingatlant a családtól, az alkotóházként létezne tovább, ahol magyar és külföldi szerzők is dolgozhatnának, működtetését az önkormányzat az alapítvánnyal közösen végzi majd. – Ennek az épületnek csodálatos miliője van, ennek az épületnek önálló élete van, és mi őszintén reméljük, hogy ez a létrejövő alkotásokban is tetten érhető lesz – mondta el a polgármester, aki nem lódított, a ház valóban különleges atmoszférával bír. Jelenleg párhuzamosan zajlik az alapítvány bejegyzése és a ház megvásárlása, melyről az önkormányzat szándéknyilatkozatot fog aláírni a közeljövőben. Az alapítvány az önkormányzat szakmai partnere lesz abban, hogy hogyan működtessék a házat. A polgármester reméli, hogy az ősz folyamán már elkezdődhetnek a munkálatok az ingatlanban, hiszen az felújításra szorul.
Esterházy Marcell, az író fia úgy fogalmazott: az elmúlt hetven évben a család élete és a Rómaifürdő területe egészen összefonódott. Visszaemlékezése szerint egykor a házban nagyon nagy élet volt, és nemcsak a család és a kutyák miatt, hanem azért is, mert a kulturális élet legkülönbözőbb szereplői jöttek el hozzájuk – ugyanezt a pezsgést kívánják visszahozni az alkotóház létesítésével. A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy nem zárkóztak el attól, hogy valamilyen szinten emlékkiállítás is létesüljön a házban, és számolnak a civil közönséggel is. – Örülnék, ha ez nem egy zárt, hanem egy nyitott dolog lenne – mondta Esterházy Marcell.
A család pár éve az evangélikus egyháznak adományozta a hatalmas Esterházy Péter és Gitta Könyvtárat, e kapcsán fel fogják venni a kapcsolatot az evangélikus egyházzal, mert a könyvtár fontos az alkotóház életében. Esterházy Marcell megjegyezte, édesapjának összes fordítása megtalálható az épületben, fordítókat is várnak majd az alkotóházba.
Dragomán György úgy tapasztalta, posztjának születése után sokan keresték meg. – Mindig is hihetetlen szeretet áradt Péter felé az életében, és úgy látszik, ez nem szűnt meg, ahogy egyre többen beszélgettünk a ház ügyéről, azt éreztük, talán mégiscsak megvalósítható ez az álom. – A szerző a mikrofonok elé lépve megkérte a hallgatóságot, képzeljék mellé Vámos Miklóst és Daniel Kehlmann német-osztrák írót, ugyanis hárman közösen dolgoztak az alkotóház ötletén. – A legjobbkor találkoztam Daniel Kehlmannal, akivel arról tudtam beszélgetni, hogyan mentették meg Thomas Mann Los Angelesben található villáját. – A Thomas Mann Ház esetéről rovatunk is írt, az épület a német kultúra egyik legfontosabb közvetítője az USA-ban, pedig egykoron azt is eladásra szánták, ám a német állam közbelépett és megvásárolta azt. Dragomán György hangsúlyozta, mindenkinek a segítségére szükségük van, hogy megvalósíthassák, amit elterveztek. – A regényíró türelmes ember. Az a hat év, ami eltelt azóta, hogy ez a ház üresen áll, az egy regényidő. El kell kezdenünk reménykedni abban, hogy újabb regényidők vagy kisregényidők elérkeztek ahhoz, hogy itt újra írók jelenjenek meg – tette hozzá.