Ön az Orbán-kormány egyik legjelentősebb kritikusa Brüsszelben, ugyanakkor sem Ön nem tudta elérni azt, hogy ne Orbán Viktor legyen az Európai Tanács következő soros elnöke, sem a fideszes EP-képviselők nem tudták Önt leváltani az EP alelnöki posztról. Ilyen előzmények után mik az elvárásai a magyar soros elnökség kapcsán?
El kell fogadnom, hogy Orbán Viktor lesz az Európai Tanács soros elnöke. Mivel a ciklusváltáskor sok az egyéb teendő, vélhetően nem sok jogalkotási feladatunk lesz ebben az időszakban. Mivel a jogállamiság tekintetében ez a kormány olyan, amilyen, az Európai Parlament úgy döntött, hogy nem fogunk olyan ügyeket tárgyalni, amelyek érintik a jogállamisági kérdéseket. Remélem, hogy a kormány azt a munkát, amit egy soros elnökséget betöltő kormány általában elvégez, jól fogja teljesíteni.
Milyen sűrűn jár Magyarországon és kik azok a politikusok, újságírók, NGO-k, akikkel együttműködik ahhoz, hogy informálódjon a helyzetről?
Az utóbbi időben négy-öt alkalommal jártam Magyarországon. Természetesen azokkal a legszorosabb a kapcsolatom, akik az én pártcsaládomban vannak (MSZP, DK, + az MSZP-ből kilépett Ujhelyi István – a szerk.). Gurmai Zitával, aki a PES Women, a pártcsalád nőügyi szervezetének elnöke, ugyanakkor Tüttő Katalinnal és természetesen Dobrev Klárával is jó az együttműködés.
Az utóbbi időkben erőszakos támadások értek több politikust, például Robert Fico szlovák miniszterelnököt, a szászországi SPD-s EP-képviselő Matthias Eckét és két AfD-s tartományi parlamenti képviselőt is a stuttgarti Parlamentnél. Mi lehet az oka, hogy párthovatartozástól függetlenül támadnak meg politikusokat és hogyan garantálható a biztonságuk?
Fontosnak tartom leszögezni, hogy az erőszak minden formáját elítélem. Ez ráadásul gyakran nem is csak a politikusok ellen irányul, hanem általában véve „az államapparátus” így például a rendőrök ellen is.
A pártrendezvény több felszólalója is kritizálta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, amiért nem zárta ki, hogy a szélsőjobboldali EP-képviselők szavazataival válasszák őt újra egy második ciklusra. Ha létrejönne a Meloni-frakció nélküli többség von der Leyen mögött, akkor megszavazná, hogy ő maradjon az Európai Bizottság elnöke?
Nem igazán tudjuk, hogy Ursula von der Leyen milyen programot kínál a második ciklusára, ugyanis nem kampányol. Azt ugyanakkor látjuk, hogy a mostani Ursula von der Leyen nem ugyanaz, mint a 2019-es. Ez látszik például a New Green Deal (az általa öt éve meghirdetett környezet- és klímapolitikai keretrendszer - a szerk.) és a konzervatívabb erőkkel való szorosabb együttműködése kapcsán is.
Mik a várakozásai a mostani EP-választások kapcsán, a szociáldemokrata pártcsalád, a német SPD és a magyar DK – MSZP – Párbeszéd lista mandátumszerzése tekintetében? A magyarországi helyzet kapcsán különös tekintettel Magyar Péterre, aki a fideszes és az ellenzéki pártoktól egyaránt elvehet mandátumokat?
Minden azon múlik, hogy az egyes pártok mennyire tudják mozgósítani a szavazóikat. Nagyon sok múlik a mostani választáson, hiszen alapvető irányról döntünk: közösen, együttműködve dolgozzunk Európáért, vagy az úgynevezett „patrióták” Európája legyen, akik tulajdonképpen egymás ellen ütköztetik az érdekeiket? Mivel minden a mobilizáláson múlik, nagyon nehéz egy-egy új erő szereplését megjósolni, ugyanakkor remélem, hogy a közös szociáldemokrata lista minél több mandátumot tud szerezni.
