Nemhogy a jobboldali populista pártok egyesülésére nincs esély az európai parlamenti (EP) választás után, már az sem látszik elképzelhetetlennek, hogy a voksolást követően teljesen átalakul a legszélsőségesebb pártcsalád, az Identitás és Demokrácia (ID) és egyes tagpártjait távozásra kényszerítik. Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) frakcióvezetője bejelentette, véget vet az együttműködésnek az Alternatíva Németországért (AfD) párttal, s a következő EP-ben már nem kíván egy képviselőcsoportban ülni vele. Ezt a párt kampányfőnöke, Alexandre Loubet is megerősítette a Libérationban. Ez pedig az Európai Konzervatívok és Reformistáktól (ECR) jobbra álló pártszövetség szétesését vetíti előre.
A két populista frakció között az a legnagyobb különbség, hogy míg a Giorgia Meloni által fémjelzett ECR egyértelműen Ukrajnát támogatja az Oroszországgal szembeni agressziós háborújában, az ID frakciójában több olyan párt foglal helyet, amelyek korábban büszkén hirdették oroszbarát álláspontjukat, köztük Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése vagy Matteo Salvini Ligája.
A mostani botrányt az váltotta ki, hogy Maximilian Krah, az Alternatíva Németországért listavezetője a napokban interjút adott az olasz La Repubblica és a brit Financial Times lapnak, s ebben azt közölte, hogy az SS, vagyis Adolf Hitler félkatonai szervezetének nem mind a 900 ezer tagja volt bűnöző, „sok földműves is akadt köztük. Bizonyára nagy százalékban voltak bűnözők, de nem mindannyian.
A német politikusnak tisztában kellett lennie azzal, hogy ezek a kijelentései elfogadhatatlanok lesznek a francia párt számára. A Nemzeti Tömörülés és az AfD viszonya ugyanis már régóta feszült. Marine Le Pen növekvő ellenszenvvel figyelte az AfD politikusainak szélsőséges megnyilvánulásait, ugyanis vezető szerepre törekszik Franciaországban, Emmanuel Macron 2027-ben várható távozása után. Erre egyelőre minden esélye meg is van, hiszen pártja nagy fölénnyel vezeti a közvélemény-kutatásokat. Idővel azonban komolyan árthat a párt imázsának, ha egy vállalhatatlan nézeteket valló politikai erővel szövetkezik. Marine Le Pen ezért a közelmúltban színvallásra is késztette Alice Weidelt, az AfD társelnökét.
Krah személye számos kérdést vet vel. Az AfD listavezetőjét áprilisban kihallgatta az FBI az orosz aktivistával, Oleg Voloscsinhez fűződő kapcsolatairól. A német politikus megerősítette ugyan a kapcsolatfelvételt, de tagadta, hogy pénzt kapott volna tőle. Ugyanakkor minden kétséget kizáróan kiderült, hogy Krah munkatársa, a német állampolgárságú, de kínai gyökerekkel rendelkező Jian G. Kínának kémkedett. Krah akkor azt állította, hogy „csak a sajtóból értesült” erről.
Néhány héttel a kémkedési ügy előtt derült fény arra, hogy az AfD EP-listájának második helyén szereplő Petr Bystron a Voice of Europe oroszbarát propagandahálózattól kapott pénzt. Tehát az Alternatíva listájának első és második helyezettje is kompromittálódott. Marine Le Pen azért sem kedvelte Krah-t, mert a német politikus 2022-ben, a francia elnökválasztás idején a szélsőjobboldali Éric Zemmourt, Le Pen riválisát támogatta.
Az EU szívéig érnek Vlagyimir Putyin csápjai, magyar politikusok is lehettek a leleplezett orosz dezinformációs hálózatbanMindezek alapján Krah az SS-ről szóló kijelentése az utolsó csepp volt a pohárban a francia Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője számára. Az AfD-vel való szakítást Matteo Salvini is támogatásáról biztosította.
Felmerül a kérdés, ha Krah tudta, hogy Le Pen szakíthat az AfD-vel, s kezdeményezheti a német párt kizárását az Identitás és Demokrácia frakciójából, miért feszíthette tovább a húrt? Erre egy lehetséges magyarázat, hogy nem félt a következményektől, mert úgy vélte, az ID frakciójának fennmaradásához az AfD-re is szükség van. Le Pen azonban minden jel szerint belefáradt abba, hogy rendre magyarázkodnia kell az AfD miatt, ezért vállalja a hosszadalmas brüsszeli és strasbourgi alkudozások kockázatát, és azt, hogy Európa legnagyobb országának képviselői nélkül kell megalakítania egy új pártszövetséget. Ahogy maga Marine Le Pen mondta a Le Monde-nak 2023 decemberében: "nehéz elképzelni egy olyan európai stratégiát, amely figyelmen kívül hagyja a németeket".
És itt jöhet a képbe a Fidesz. A frakcióalapításhoz hét ország 25 képviselőjének támogatására van szükség. Nem elképzelhetetlen, hogy Marine Le Pen vezetésével új szélsőjobb frakció jön létre, amelybe nem veszik fel a bajkeverőket, köztük az AfD-t. A német pártot részben pótolhatná a Fidesz várhatóan 10-11 képviselőjével. Nem kérdés, hogy Le Pen frakciója az AfD nélkül is bőven összeszedné a legalább 25 mandátumot, ennél jóval többet szerez majd, s a Fidesz esetleges csatlakozásával az is biztosra vehető, hogy legalább hét (de ennél inkább több) ország pártjai vesznek majd részt egy ilyen együttműködésben.
E feltételezett pártcsaládnál tárt karokkal várnák a Fideszt már csak azért is, mert így elmondhatják azt: olyan pártot is magában foglal ez a formáció, amelyik miniszterelnököt ad. Le Pen számára persze idővel kellemetlenné válhat Orbán Viktor és a Fidesz oroszbarát álláspontja, de a francia elnökválasztás még messze van, három év múlva kerül rá sor, addig pedig még sok minden történhet az európai politikában, s akár újabb szélsőjobb pártok kerülhetnek hatalomra más európai országokban, így addigra már Orbán jelenléte sem lesz annyira kínos, gondolhatja a Nemzeti Tömörülés szellemi vezetője.
A magyar kormánypárt számára kapóra jönne, ha az ID megváltoztatná a nevét. Az Identitás és Demokrácia elnevezés rosszul cseng az Unióban, a párcsalád az oroszbarátság szinonimájává vált. Ha egy új, vagy legalábbis átkeresztelt erő jönne létre, itthon továbbra is azt lehetne visszhangozni, hogy az új szuverenista blokk majd leváltja a brüsszeli bürokratákat. Más kérdés, akár marad az Identitás és Demokrácia név, akár nem, a formációnak nincs esélye arra, hogy a jövőbeni EU vezetésében bármiféle szerepet játsszon. Ennek lehetőségét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újraválasztásában reménykedő elnöke már nem egyszer kizárta, aki viszont a Meloni által fémjelzett ECR-rel szívesen működne együtt. Bár Orbán Viktor korábban azt közölte, az ECR frakciójába lépne be a Fidesz, erre alig van esély a párt nyílt oroszbarátsága miatt. Ráadásul az ECR több tagpártja jelezte: kilép, ha jön a Fidesz.
Az AfD még megpróbálja menteni a menthetőt. A párt bejelentette, megtiltja Maximilian Krah-nak a fellépést bármilyen rendezvényen. A politikus maga pedig azt közölte, lemond az AfD elnökségi tagságáról. A német párt jelezte, továbbra is fontosnak tartja az együttműködést Le Pen pártjával. Le Pen számára azonban még eze után is komoly visszalépés lenne, ha újra összeállna az Alternatívával.
Több tagpárt jelentősen megerősödhet
Az Identitás és Demokrácia jelenlegi frakciója kilenc tagpártból áll. Marco Zanni, az olasz Liga képviselője irányítja. Helyettesei Jordan Bardella, Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésétől és Gunnar Beck (AfD).
A legnagyobb tagpártja a Liga 23 képviselővel, de ez a szám harmadára is csökkenhet az EP választás után. A legutóbbi felmérések szerint ugyanis Salvini tömörülésére mindössze 8-9 százalék voksolna, miközben a párt a 2019-es EP választás idején még a csúcson volt több mint harminc százalékos támogatottsággal. Jelentősen megerősödhet viszont a Nemzeti Tömörülés amely jelenleg 16 képviselőt mondhat magálnak. A francia párt ugyanis sima győzelemre számít a júniusi EP-választáson 30-32 százalékos eredménnyel. Ez azt is jelenti, hogy Marine Le Pen pártja összességében is az egyik legnagyobb különítménnyel rendelkezik majd az uniós parlamentben. Szintén gyarapítja majd képviselői számát az AfD, amely a távozó parlamentben kilenc honatyát mondhatott magáénak. Ez a szám jelentősen emelkedik majd, szerencsére azonban a párt sorozatos botrányai miatt az áttörés nem lesz akkora, mint ahogyan azt még az év elején jósolták a közvélemény-kutatók.
Igazán látványos lesz majd az Osztrák Szabadságpárt előretörése. Az FPÖ súlyos válságban volt az előző, 2019-es EP választás idején, hiszen röviddel korábban került napvilágra az akkori pártelnök, Heinz-Christian Strache Ibizán készült videója, amelyből egyebek mellett kiderült, hogy a magyarhoz hasonló médiaviszonyokat akar megteremteni Ausztriában. Az FPÖ azonban kiheverte a válságot és biztosan vezeti az osztrák közvélemény-kutatásokat 28-30 százalékkal. Több képviselőt küldhet az EP-be az eddigiekhez képest a Flamand Érdek (VB) is, amely eddig három képviselőt mondhatott magáénak, jelenleg azonban 26 százalékon áll Belgiumban. Szintén nagyon megerősödik a holland Szabadságpárt (PVV) is, amely ugyancsak első helyen áll a holland pártok rangsorában. (A napokban született megállapodás arról, hogy a PVV is a következő holland kormánykoalíció tagja lesz.)
Az ID további tagpártjai: Dán Néppárt (DF), Észt Konzervatív Néppárt (EKRE), Finn Párt (PS), Fórum a Demokráciáért (Hollandia, FvD), Szabadság és Közvetlen Demokrácia (Csehország, SPD).