Idén év elején 14 százalékkal emelkedtek a bérek Magyarországon. A mérték alaposan meglepte az elemzőket, nem vártak ekkora növekedést még a tavalyi átlagosan 2,9 százalékos reálbér-csökkenés után sem. A kormányzat abban reménykedik, hogy a keresetek emelkedése gyorsan átcsap fogyasztásba, így idén végre beindulhat a gazdasági növekedés. Vagyis ha a fizetéseket nézzük, idén lényegesen többet költhetnek a magyarok mint tavaly – ugyanakkor ha kicsit tágítjuk a látókörünket kiderül, hogy a magyar bérek még így is a régiós keresetek alsó harmadában vannak – derült ki a Mazars adótanácsadó nemrégiben megjelent kelet-közép-európai adókalauzából. A cég minden évben elkészíti kiadványát, amely az országok béreit és adórendszereit hasonlítja össze, ezzel is segítve az ügyfelei esetleges befektetési terveit.
A Mazars által összegyűjtött adatokból kiderül, hogy a szűkebben vett régióban a magyar minimálbér a negyedik legalacsonyabb volt tavaly, annak ellenére, hogy már a megemelt decemberi 266 800 forintos bruttó minimálbért vették figyelembe. (Mint ismert, a kormány az idei minimálbér emelést már decemberre előrehozta, mintegy jóléti intézkedésként.) A bruttó 266,8 ezer forintos legkisebb fizetés – 388 forintos euróárfolyamon kalkulálva – nettó 456 eurós magyar minimálbért eredményezett, ami a V4-országokkal összevetve a legkisebb összeg, tavaly Szlovákiában 526, Csehországban 666, Lengyelországban pedig 743 euró volt a legkisebb fizetés (Romániában és Szerbiában 404.). A különbség minden bizonnyal tovább nő, hisz ezekben az országokban idén is emelhetik a fizetéseket, ám idehaza, mivel már megtörtént, nem.
KSH: 2024 márciusában 437 800 forint volt a nettó átlagkereset, 13,9 százalékkal több, mint egy éveA magyar kormány célkitűzése volt korábban Ausztria utolérése. Az osztrák jövedelmek azonban még mindig jóval az uniós átlag felett vannak, így inkább csak érdekességként lehet megemlíteni, hogy a nyugati-szomszédunkban ugyan nincs egységes országos minimálbér, de a statisztikák szerint a legkisebb fizetés tavaly nettó 1843 euró volt, ami négyszerese magyarnak.
Euróban nézve nem csak a minimálbéreket, de az átlagos béreket nézve is messze a régiós átlag alatt teljesít a magyar gazdaság. Ez persze nem olyan nagy meglepetés, ha meggondoljuk, hogy az elmúlt három évtizedben a magyar gazdaság mindig az alacsony bérekkel, illetve a mérséklet bérköltségekkel igyekezett versenyképes maradni. Ráadásul az elmúlt éveket a forint folyamatos leértékelődése kísérte, így érte el a gazdaságpolitika, hogy a fizetések forintban emelkedni tudtak, eközben a nemzetközi összehasonlításban a költségek kismértékben emelkedtek.
Más országokban nem a helyi deviza leértékelését használták a versenyképesség fenntartásra, hanem termelékenységet növelték, így ott a bérek euróban is emelkedtek, ezért alakulhatott ki mára jelentős hátrány lengyel, cseh vagy akár a balti gazdaságokkal szemben.
A Mazars adatbázisa szerint tavaly novemberben Magyarországon az átlagbér versenyszférában bruttó 621 ezer forint volt – ez átszámítva nettó 1062 eurós fizetést jelentett, ami szűkebb régióban a ötödik legalacsonyabb adat, amivel megelőzzük a szlovákokat, ahol 970 euró volt az átlagos fizetés. De a képzeletbeli versenyben tavaly még mögöttünk végzett Románia (895 euró) és Bulgária is (798 euró). A többi környező országban mindenütt jobban éltek, legyen szó a horvátokról ( 1122 euró), a lengyelekről (1257 euró) vagy a csehekről (1410 euró). A régióban legmagasabb fizetések Ausztriában voltak, ott az átlag nettó 3253 euróra jött ki, ami több mint háromszorosa volt a nettó magyar átlagfizetésnek. A Mazars szakértői azt is megvizsgálták, hogy mi a helyzet, ha figyelembe vesszük a háromgyermekesek adókedvezményét. A bőkezű magyar kormánynak köszönhetően ez volt az egyetlen eset, amikor az 1316 eurós magyar fizetés bekerült az átlagba, s feljött a régiós középmezőnybe.
Vagyis a magyar nettó bérek csak az esetben válnak versenyképessé, ha nem kell utánuk adót fizetni – ez azonban széles körben nem lehetséges, hisz a személyi jövedelemadó a magyar adórendszer egyik fontos pillére. Szóba jöhetne az egykulcsos 15 százalékos szja átalakítása, csökkentése, de épp az a helyzet, hogy a magyar adókulcs régiós összehasonlításban viszonylag alacsony. A régió országaiban egyaránt alkalmaznak egy-, és többkulcsos szja-rendszert, az egykulcsos inkább a EU-n kívüli országokban használatos. Az unión belül egykulcsos személyi jövedelemadó Romániában, Bulgáriában van 10-10 százalékkal, illetve Észtországban, ahol 20 százalék az adókulcs – vagyis ezen téren a középmezőnyben vagyunk. Az uniós országok többségében a progresszív jövedelemadót részesítik előnyben, egyes országokban a legmagasabb jövedelmeket akár 50-55 százalékos adó is terhelheti, mint például Ausztriában vagy Szlovéniában.
Stabil sereghajtó pozíció
Alapvetően kétféleképpen mérhetjük a keresetek szintjét nemzetközi összehasonlításban: abszolút értékben (pénzünket euróra váltva mennyi a fizetésünk), illetve vásárlóerő-paritáson (az adott ország árszínvonalán mennyit tudunk költeni máshol). A GKI Gazdaságkutató 20 éve az EU-ban elemzéssorozatából kiderül, hogy Magyarországon az előző két évtizedben euróban közel két és félszeresére nőttek a vásárlóerő-paritáson számított bérek, így jelenleg az EU-s átlagkereset 67 százalékát viszik haza a magyar munkavállalók. Ezzel a 27 tagország közül a 22. helyen áll Magyarország. Némiképp más következtetéseket vonhatunk le, ha a béreket nem vásárlóerő-paritáson vizsgáljuk, hanem abszolút értékben. Ez jól jelzi, hogy külföldre utazva, vagy külföldi termékeket vásárolva mennyit ér a fizetésünk. A 2004-2022 közötti időszakban a cseh fizetések kilőttek, a magyar, a szlovák és a lengyel bérek lényegében együtt nőttek, miközben a román bérek nem közelítettek a magyarokéhoz. Összességében az euróban számított hazai keresetek 2,4-szeresére emelkedtek a vizsgált időszak alatt, ami inflációval korrigálva évi 3,1 százalékos reálkereset növekedést jelent. 2022-ben azonban így is csak az EU-s átlag 41 százalékán (az osztrák 30 százalékán) álltunk, így uniós viszonylatban csak Románia és Bulgária teljesít nálunk rosszabbul e mutatót nézve.