Csúcsokat ostromol az arany, a réz, az ezüst és a platina ára. A kitermelés nem képes lépést tartani a fémek iránti növekvő kereslettel, különösen az elektromos autógyártók és az adatközpontok számára nélkülözhetetlen réz iránti érdeklődés erősödött minden várakozást felülmúlva. A londoni fémtőzsdén (LME) egyetlen hónap alatt több, mint 25 százalékkal emelkedett a vörös fém árfolyama, amelyet tonnánként 11 100 dollár felett jegyeznek napjainkban. Az arany árát a közeli kamatvágásokban reménykedő, ám csalódott befektetők, és a háborúk repítik magasba, a nemesfém értéke áprilisban 36 százalékkal, unciánként (28,3495gr) immár 2450 dollár fölé emelkedett.
Elemzők szerint a geopolitikai helyzet miatt különösen a kínai befektetők aggodalmaskodnak, akik masszívan vásárolnak a nyersanyagtőzsdéken, felhajtva az árakat. Az ezüstöt 2012-óta nem látott magasságokban jegyzik, unciánként 32,5 dolláron forog. Nagy a keletje a platinának is, fő ipari felhasználók, az autókatalizátor-gyártók folyamatos áruhiánnyal szembesülnek, jelenleg közel 1100 dollárt kell fizetniük unciánként a fémért, amelynek kitermelése mind Dél Afrikában, mind pedig Oroszországban csökkent az elmúlt esztendőben. A World Platinum Investment Council szerint 476 ezer uncia hiánnyal kell számolni a piacon.
BANKOK Növekvő kockázatokkal kell szembesülniük az Oroszországban még működő nyugati pénzintézeteknek – hangoztatta az amerikai pénzügyminiszter az észak olaszországi Stresa-ban, ahol a múlt héten tanácskozott a világ gazdaságának vezető nagyhatalmait tömörítő G7. Janet Yellen úgy fogalmazott, az érintett bankoknak nem csak a helyi nehézségekkel kell megküzdeni, de a közeljövőre tervezett amerikai szankciókkal is, amelyek vonatkoznak azokra a nyugati intézményekre is, amelyek működésükkel gyakorlatilag segítik Moszkva háborús erőfeszítéseit. Yellen nem nevezte meg a célkeresztbe került bankokat, de tudni lehet, hogy az osztrák Raiffeisen Bank bank mellett az olasz Intensa Sanpaolo, és, a múlt heti eszközlefoglalás ellenére, az UniCredit is erősen aktív a térségben. A tervezett amerikai lépések kizárnák az amerikai bankrendszerből ezeket az intézeteket, miután nem igazán lehet körülhatárolni tevékenységükben a lakossági szolgáltatásokat és az állami gépezetnek nyújtott pénzügyi segítséget. A Raiffeisent nemrég figyelmeztették, hogy egy szankció alá vett orosz iparmágnással kötött 1,6 milliárd dolláros keretszerződést nem néz jó szemmel az amerikai pénzügyminisztérium. A G7 tanácskozásán szó esett a befagyasztott orosz vagyonok Ukrajna megsegítésére történő felhasználásáról is, 300 milliárd dollár értékről tárgyaltak, részleteket nem hoztak nyilvánosságra.
NÖVEKEDÉS Pesszimistán nyilatkozott a JPMorgan elnöke, Jamie Dimon az amerikai gazdaság közeljövőjéről a napokban. A „megmondóemberként” számon tartott szaktekintély szerint nincs esély „soft landingra”, kemény lesz a földet érés, a CNBC-nek felvázolt forgatókönyve szerint „stagflációra” kell felkészülni, amelyben magas munkanélküliség mellett, az infláció nőni, a növekedés pedig lassulni fog. Dimon a kamatok kisebb növekedésével számol. A fogyasztás még jó formában van, egyelőre nem érződik a gazdaság enyhe recessziója, de a bizalom hanyatlik, a tartalékok pedig fogynak, és a vásárlók nincsenek felkészülve az infláció emelkedésére- hangoztatta. A kérdésre, hogy vajon a jegybank csökkenti-e, a piac elvárásinak megfelelően, 25 bázisponttal az irányadó kamatot szeptemberben, úgy fogalmazott „ a piaci jóslatok nem mindig igazak”.
ÁLLAMHÁZTARTÁS Felszólította Párizst a Nemzetközi Valutaalap (IMF), tegye világossá, milyen lépéseket tervez az államháztartás deficitjének lefaragása érdekében. Az alap szakértői szerint, a jelenlegi fiskális politika következményeként, az államháztartási hiány 2027-re a GDP 4,5 százalékát fogja kitenni. Igaz ez fejlődés annak tükrében, hogy a francia államadósság tavaly a GDP 110,6 százalékát tette ki, a deficit pedig 5,5 százalék volt. A kormány szerint megteszik a szükséges lépéseket, és 2027.-re 3 százalék alatti lesz a hiány. Az IMF 0,8 százalékos GDP prognózisával szemben a pénzügyminisztérium 1 százalékos bővülést jelez erre az esztendőre.
TŐZSDE Egyetlen hét alatt 15 százalékkal emelkedett a Nvidia tőzsdei értéke. A chipgyártó, a mesterséges intelligencia felé forduló befektetők kedvenc választása, a Wall Streeten jegyzett társaságok között, a Microsoft és az Apple mögött, a harmadik legértékesebbjévé nőtte ki magát. Idén 93 százalékkal nőtt az árfolyama, amely tavaly 230 százalékos hosszt produkált. Alig négy évvel ezelőtt 200 milliárd dollárra taksált társaságot ma a piac 2300 milliárdra értékeli. A Nvidia negyedéves eredményei, amelyek publikálását hetek óta kivételes izgalom övezte a részvénypiacon, minden várakozást felülmúltak. Mint azt a napokban nyilvánosságra hozták, a társaság bevételei az év első negyedében a tervezettet csaknem 1,5 milliárd dollárral fejelték meg, a mérlegbe 26,04 milliárd dollár került. Az év második negyedére további 2 milliárd dolláros bővülést prognosztizálnak. A legnagyobb bevételt egyébként az adatközpontok számára értékesített chipek hozták, 427 százalékkal gyarapodtak egyetlen negyedév alatt az eladások, 22,6 milliárd dolláros jövedelmet fialva. A Nvidia, nemrég még fő tevékenységének számító, játékipari igényeket kielégítő alkatrészeiből 2,65 milliárdért adott el, 18 százalékkal többet mint az előző negyedben, és a nagy vevők között az autóipar is közel 800 millióért vásárolt a társaságtól. A befektetők közel 6 dollárt nyertek részvényenként az első negyedben, és a hírekre az árfolyam, a társaság története során először, 1000 dollár fölé emelkedett. A Nvidia egyúttal bejelentette a papírjai „megtizedelését”, azaz egy részvényből tízet csiínál, ezzel a kisebb befektetők számára is elérhetőbbé válnak a társaság papírjai, amely nyilvánvalóan forgalomnövekedéssel jár a részvénypiacon.
