láthatatlan munka;

Kizsákmányolt értékteremtés: rengeteget dolgoznak a nők, de így is ők viselik a legtöbb felelősséget a fizetetlen háztartási és gondozási munkáért

Ha beleszámítanák a GDP-be, huszonöt, azaz 25 százalékkal lenne magasabb.

Jelenleg az országban körülbelül 300 ezer potenciális munkavállaló van a KSH adatai szerint. A mostani gazdasági helyzetben kiemelt szükség van arra, hogy ők, azaz a kisgyermeket nevelő anyák vissza tudjanak kerülni a munka világába, áll mindez a Jobtain anyák napjára készített, országos kutatásában.

Amíg a szülési szabadságra menetel általában zökkenőmentes, a visszatérés már sokkal komolyabb gondokat okoz. Nem véletlen, hogy a 25-49 éves, három vagy többgyermekes anyák csupán 66 százaléka dolgozik, de az egy és két gyermekesek munkába visszakerülése is nagyon nehéz. A Jobtain kutatásából kiderül: az édesanyák általában a gyermek kétéves kora körül és többnyire anyagi okok miatt mennek vissza dolgozni. Ám ezt sokan kényszerként élik meg, félnek, hogy nem tudnak egyszerre megfelelni a munkahelyi és a családi elvárásoknak: a munkaadók azonos követelményeket támasztanak velük szemben, mint a gyermekvállalás előtt, de ezt lehetetlen teljesíteni, pláne segítség nélkül vagy egyedülálló anyaként. Ugyanakkor sokan nem tekintik teljes értékű munkavállalónak az anyákat, és esetenként ők sem magukat – a gyermekgondozási feladatok és a szinte csak rájuk háruló láthatatlan munka miatt.

A láthatatlan munkáról sokan csak akkor vesznek tudomást, ha nincs elvégezve. Ha nagy a kupi a lakásban, ha óriássá nőttek a porcicák, ha üres a hűtő, ha nincs mit felvenni, ha nincs befizetve a délutáni edzés. A munka része a gyereknevelés minden szegmense, az idős, beteg szülők, rokonok gondozása, a családtagok, barátok érzelmi támogatása, minden program és teendő észben tartása, a bájcsevej a szomszédnénivel és az önkéntes munka is. Ezekért nem hogy fizetés, de még gyakran köszönet sem jár. A KSH adatai szerint

ha ezt a tevékenységmennyiséget beemelnénk a hazai össztermékbe, akkor a GDP 25 százalékkal lenne magasabb.

A legutóbbi, 2017-es KSH-s időmérleg adatai szerint 2009-2010-ben (ekkor készült utoljára átfogó kutatás ebben a témában, a friss adatfelvétel idén április és jövő április között készül, de lényegi változás szakértők szerint nem várható) egy nő átlagosan napi 183 percet fordított az otthoni teendőkre, ez 1986-87-ben 208 perc volt. A férfiak az elmúlt években már 78 percet töltöttek otthoni teendőkkel, 1987-ben csupán 62-őt. A gyerekekkel pedig 18 percet foglalkoznak a férfiak, a nők 41-et. Szembetűnő változás, hogy manapság a férfiak átlagosan kétszer annyi időt töltenek főzéssel, mint 30 éve: már csaknem minden második férfi (43 százalék) főz otthon. Egy átlagos magyar nő napi 4,15 órát tölt láthatatlan munkával, míg egy átlagos férfi 1,9 órát.

Hiába a már elterjedt kétkeresős családtípus, a házimunka és a gyereknevelés még mindig a nők feladata – fizetett munkájuk előtt, után vagy helyett. 

Ugyanis sokszor a fizetetlen munka a fizetett rovására megy: gyakori, hogy épp a háztartási és családi teendők miatt nem tudnak a nők teljes állást vállalni. Erre világított rá Nógrádi Noá nőjogi szakértő. „Sajnos a társadalmi berendezkedésünk nem olyan, hogy munka mellett könnyen lehessen a családi életet is menedzselni: például nincs elég bölcsődei férőhely, és a bölcsődei, óvodai, iskolai időbeosztások ütköznek a munkaidővel. Sok állásinterjún megkérdezik – jogtalanul –, hogy  a nő tervez-e családot, a munkaadók nem akarnak számolni a láthatatlan munkával, pedig jobb lenne, ha mindenkiről azt feltételeznék, hogy a munkahelyen kívül is vannak feladatai”. Nógrádi Noá ennek ellenére optimista, mert a Covid-járány után sok helyen megmaradt a rugalmasabb időbeosztás és a home office, ami szerinte a középosztály-belieknek hozhat pozitív változást, lehetőséget adva a fizetett és a nem fizetett munka összeegyeztetésében. Illetve számos technológiai eszköz is segíti a házi munkát – persze nem mindenki engedheti meg magának ezeket, ahogyan a takarítónőt sem.

Az otthon maradó szülő értéke 2024-ben

A Beike Technology idei kutatásában összegezte, hogy az otthon maradt anyák a világ különböző városaiban összesen mennyibe kerülnének, ha a láthatatlan munkáért fizetést kapnának. Ez Magyarországon két gyermekes család esetében 1326 eurót (500 ezer forintot) tesz ki, míg a lista első helyén lévő Zürichben, 5390 eurót (kétmillió forintot). A kutatásból az is kiderül hogy kilenc teljes munkanapot tölt láthatatlan munkával havonta egy átlag kétgyerekes magyar nő. 

„Generációk sora vette magától értetődőnek, hogy az élet alapvető teendőit (házimunka, gyereknevelés, beteg gyerek és beteg, idős szülők ellátása) a nők grátisz elvégzik; szépen, csöndben megoldják. Örömteli, hogy végre erről az egyenlőtlen alapbeállítódásról már sokkal több szó esik, kimondható, hogy ez egy olyan problémakör, amin változtatni kell, és már sok férfi is felismeri ennek az igazságtalanságát. Előremutató az is, hogy sok férfi nem babysitterje akar lenni a gyerekének, hanem teljes értékű apja” – magyarázta Nógrádi Noá. Ugyanakkor az érzelmi munka terén (például lélekápolás) nagy az elmaradás férfiak és nők között. „Jó volna, ha a férfiak felelősséget vállalnának a saját érzelmi jóllétükért, és törődnének a partnerük lelki egészségével is” – tette hozzá.

Üdvözítő lenne, ha a láthatatlan vagy gondoskodási munkák szempontjából nem az lenne a férfiasság alapértéke, 

hogy ezekben nem vesz részt, gyakorlatilag nincs jelen a családban, mondván, ő hozza haza a több pénzt - hangsúlyozta Gregor Anikó szociológus.

Kalkulátor

Bárki megtudhatja, hogy mennyit dolgozik ingyen otthon és a családja körül egy év alatt, ha az egy nap alatti háztartási és önkéntes munkával töltött idejét percben mérve megszorozza 365-tel, elosztja 60-nal, végül megszorozza az összeget a saját nettó órabérével. A lathatatlanmunka.hu oldalon lévő kalkulátor segítségével is megtudható mennyit ér a munkája.

Az ELTE egyetemi docense is kitért arra is, hogy az egyénen és a közpolitikán is sok múlik, hogy a magyar társadalom milyen alapon szervezi a gondoskodási feladatokat. Itthon a nőkre hárítják ennek túlnyomó részét, ez a legkonzervatívabb munkaszervezés. De mindez társadalmi osztálykérdéssé is válik: akik gazdagabbak, jobbak a kapcsolataik, meg tudják szervezni, hogy a »saját nőiket felszabadítsák« ezen teendők egy része alól, azaz jön a nagymama vagy a megfizetett bejárónő, babysitter, takarítónő. Persze akkor is nő végzi el ezeket a feladatokat, tehát a munkamegosztás nem kérdőjeleződik meg. Minél nyugatabbra megyünk, annál inkább keleti munkaerő végzi a láthatatlan munkát, azaz a kelet-európai munkaerő szabadítja fel a nyugat-európai nőket. Olyan egységes, igazságosan megszervezett gondoskodási programra lenne szükség, amely nem a keleti és a déli országok kizsákmányolásával jár” – magyarázta Gregor Anikó.

A macskát sem tanítjuk ugatni

Szél Dávid tanácsadó szakpszichológussal, az Apapara blog és több könyv szerzőjével a férfiak és a láthatatlan munka kapcsolatáról.

A láthatatlan munka világnapján - április első keddje - kitett egy posztot: a kalkulátor szerint több mint 300 ezer forint értékben végez ilyen típusú elfoglaltságot havonta, a felesége még ennél is többet. Hogyan lehetne népszerűbbé, „trendivé” tenni a férfiak számára a láthatatlan munkát?

Nem trendi a mosogatóból kihalászni a trutyit, fáradtan hazaérve a szemetet levinni és háromfélét főzni – figyelve a különböző ételérzékenységekre, amiből például a mogyoróallergia konkrétan életveszélyt okozhat. Miután a családot közösen hoztuk létre, közösen is kell tennünk érte. Azt gondolom, oktatással lehet szemléletformálást elérni, például a jogok és a kötelezettségek tanításával, és az is nagyon fontos, hogy ne csak rendszerszinten, hanem egyéni szinten, a családon belül is legyen erről párbeszéd. A mai napig komoly bevésődések, hiedelmek élnek bennünk a felmenőinktől: bizonyos munkák nemileg determináltak. A Kálmán-nap című Hajdu Szabolcs-filmben „karakteridegen munkát” emleget az egyébként tanult, értelmiségi, középosztálybeli 40-es apa, és felteszi a kérdést, hogy miért mosogasson egy férfi, hiszen a macskát sem tanítjuk meg ugatni.

No, igen… Ráadásul a közvélekedés még mindig az, hogy például a gyesen lévő anyuka naphosszat csak a gyerekkel törődik, otthon ül, semmit nem csinál. A nő pedig nem lehet boldogtalan, elégedetlen egy kisbaba mellett... Ritkaság Magyarországon, ami a családjukban sok évvel ezelőtt történt: 9 hónapos kislányukkal ön maradt otthon fél évig. Hogy érezte magát „csak otthon ülő, nem dolgozó”, gyesen lévő apaként?

Előtte is részt vettem a családi élet minden mozzanatában és nem reggeltől estig volt távol a feleségem, persze a családműködtetés új terep volt. Gyakran eszembe jutottak az egyszülős családok, ahol minden feladat és felelősség egy személyre hárul. A férfiaknak sok privilégiumot el kellene engedniük. A házimunkák nagy része rutin és tapasztalat kérdése, például tudni kell olyan apró trükköket, hogy a vajat előre kivegyük a hűtőből, különben nehéz kenni. Tény, hogy az egyenlőbb, szolidárisabb, elfogadóbb társadalmak boldogabbak és sikeresebbek, és ahol a „jóindulatú” szexizmus sem ennyire elfogadott, ott kisebb a szakadék férfiak és nők között – a fizetések tekintetében is.