Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió egyik legfontosabb intézménye és az egyedüli, amelynek a tagjait az európai polgárok közvetlenül választják meg a 27 tagországban. A választásokat ötévente tartják, idén június 6. és 9. között. A képviselő-testület felállásával kezdetét veszi az EU intézményi rendszerének decemberig tartó átalakulása: új vezető kerül az Európai Bizottság, az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács, valamint az Európai Külügyi Szolgálat élére, és az év vége előtt megalakul az új Európai Bizottság.
Az EP-nek jelenleg 705 tagja van, a demográfiai változások miatt azonban a létszáma 720-ra emelkedik a júniusi választások után. 12 tagország kap plusz két, illetve egy mandátumot. Az EP tagjainak száma – az elnököt nem számítva – nem haladhatja meg a 750-et, és egyik tagállamnak sem lehet több, mint 96 képviselője. Németországnak épp ennyi van, míg Ciprus, Luxemburg és Málta küldi a legkisebb, hat-hat fős delegációt az intézmény brüsszeli, illetve strasbourgi székhelyére.
A képviselő-testület az EU egyik jogalkotó intézménye: az uniós tagországok kormányaiból álló Tanáccsal együtt fogadja el a közösségi jogszabályok túlnyomó többségét, valamint felügyeli az Unió végrehajtó szerve, az Európai Bizottság (EB) tevékenységét. Az újonnan megalakuló Parlament egyik első feladata lesz az EB új elnökének a megválasztása, amelyhez a képviselők abszolút többsége, azaz 361 szavazat kell. Erre akár már júliusban sor kerülhet, de megfigyelők valószínűbbnek tartják a szeptemberi szavazást.
A legnagyobb eséllyel a jelenlegi elnök, Ursula von der Leyen pályázik a posztra, aki a kereszténydemokrata Európai Néppárt jelöltje.
A bizottsági elnök megválasztását követő hetekben és hónapokban tartják a biztosoknak jelölt politikusok meghallgatását az EP szakbizottságaiban. Az új Európai Bizottság várhatóan az év végén fog felállni.
A Parlament két fontos irányító szerve az Elnökség és az Elnökök Értekezlete. Az Elnökség a pénzügyi, szervezeti és adminisztratív ügyekért felelős szerv, az elnökből és a 14 alelnökből áll. Őket a nyári első plenáris ülésen választják meg két és fél évre. A jelenlegi elnök, a máltai Roberta Metsola maradni szeretne, és ebben támogatja pártcsaládja, az Európai Néppárt. Az Elnökök Értekezlete határozza meg a plenáris ülések napirendjét és az intézmény általános politikai irányvonalát. Tagjai a Parlament elnöke és a képviselőcsoportok vezetői. Az egyetlen frakcióhoz sem tartozó független képviselők egy szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőt küldenek a testületbe.
Árnyék vetült az bizottsági elnökjelöltek vitájára, néhányszor előkerült Orbán Viktor isA képviselőcsoportok a választások után alakulnak meg, egy frakció létrehozásához legalább hét tagországból legkevesebb 23 képviselőre van szükség. A képviselő-testület július 16-19. között tartja alakuló ülését Strasbourgban, amelyen várhatóan felszólal Orbán Viktor miniszterelnök, hogy bemutassa a július 1-jén hivatalba lépett magyar EU elnökség programját.
2019-2024 között az EP-ben hét frakció foglalt helyet, valamint a sehová nem tartozó függetlenek. Az áprilisi adatok szerint a legnagyobb politikai csoportot az Európai Néppárt adta 176 fővel, a második helyen a Szocialisták és Demokraták álltak 139 fős létszámmal, őket követte az Újítsuk meg Európát liberális frakció 102, a Zöldek 72, az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek 69, a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia 49, a szélsőbaloldali Baloldal 37 mandátummal, míg a függetlenek soraiban 61-en foglaltak helyet.
Négyből csak egy magyar bízik az Orbán-kormányban, háromból egy szerint a miniszterelnök és a környezetében mindenki más is korruptA 21 magyar EP-képviselőből az Európai Néppárt frakciójához tartozott a KDNP egy tagja, a szocialisták csoportjához a Demokratikus Koalíció négy és az MSZP egy képviselője, a liberálisok között ült a Momentum két tagja, míg a függetlenek között (az Európai Néppártból való 2021-es távozása után) a Fidesz 12, valamint a kezdetektől a Jobbik egy tagja.
Előrejelzések szerint a júniusi választások után az euroszkeptikusok és a szélsőjobboldaliak a jelenleginél nagyobb erőkkel lesznek a képviselő-testületben, de az abszolút többséghez változatlanul elég lesz a három legnagyobb centrista párt összefogása.
Viszonylag jelentős visszaesést jósolnak a liberálisoknak és Zöldeknek, így várhatóan megszűnik az a helyzet, amikor a baloldali blokk az Európai Néppárt támogatása nélkül keresztül vihette az akaratát a Parlamentben. A magyar képviselet is megújulhat: Magyar Péter TISZA pártja a néppárti frakcióba tart, a Fidesz pedig egy euroszkeptikus, populista csoportosuláshoz szeretne tartozni, amelynek még nem látszanak a körvonalai.
Húsz állandó bizottság
Az elmúlt öt évben az EP-nek 20 állandó bizottsága és négy albizottsága volt, amelyek mindegyike más-más szakpolitikai területet fedett le a környezetvédelemtől az állampolgári jogokig. A képviselők emellett több külön- illetve vizsgálóbizottságot is létrehoztak, ilyen volt például a Covid19 járvány következményeivel és a Pegasus kémszoftver alkalmazásával foglalkozó testület. A frissen felálló EP új bizottságai július második felében tartják alakuló ülésüket.