Magyarországot elborzasztják a háború eszkalációjának veszélyével fenyegető nyilatkozatok, amelyek nyugati katonák Ukrajnába küldéséről, atomfegyver esetleges bevetéséről vagy épp a kötelező európai sorkatonaságról szólnak - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Minszkben az MTI szerint.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a belarusz kollégájával, Szergej Alejnyikkel közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy mindkét ország az ukrajnai háború szomszédságában él már több mint két éve, s így nap mint nap szembesül annak drámai következményeivel. „Mi, magyarok nagy árat fizettünk az Ukrajnában zajló háborúért már eddig is, függetlenül attól, hogy ez egyáltalán nem a mi háborúnk. Magyarország célja egyértelmű: ki akarunk maradni a szomszédban zajló háborúból” - mondta. Kijelentette, az utóbbi évek tanúsították, hogy a háborúnak nincs katonai megoldása, a harctéren csak halottak vannak és pusztítás.
„Minket Magyarországon elborzasztanak azok a nyilatkozatok, amelyek a háború eszkalációjának veszélyével fenyegetnek. Elborzasztanak azok a nyilatkozatok, amelyek arról szólnak, hogy európai uniós vagy NATO-tagországok adott esetben katonákat küldenének Ukrajnába. Elborzasztanak azok a nyilatkozatok, amelyek nukleáris fegyverek esetleges felhasználásáról szólnak. És elborzasztanak azok a nyilatkozatok is, amelyek egy európai kötelező sorkatonaság bevezetéséről szólnak” - sorolta. Az nem jutott eszébe, hogy a háború leállításában esetleg Vlagyimir Putyin döntésének lenne kulcsszerepe.
„Egy dologban mindenki biztos lehet. Amíg mi kormányzunk Magyarországon, addig nem fogjuk engedni, hogy akár egyetlen magyar embert is elvigyenek az ukrán-orosz frontra. Mi a lehető leghatározottabban tiltakozunk az európai kötelező sorkatonaság bevezetése ellen” - hangsúlyozta Szijjártó. Kiemelte, hogy a békéhez vezető út tűzszünettel kezdődik és béketárgyalással folytatódik, ezért arra kérte belarusz hivatali partnerét is, hogy országa is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy „véget érjen a háború Ukrajnában, hogy érjen véget a szenvedés, érjen véget az értelmetlen öldöklés, és végre újra békében élhessünk mindannyian a térségben”.
Szijjártó Péter súlyos hosszú távú kockázatnak nevezte, hogy a világ a politikai ellenségeskedés nyomán ismét elindult a blokkosodás irányába, ami mélységesen ellentétes Magyarország érdekeivel. „Mi azt akarjuk, hogy a világ az összeköttetés, a nemzetközi együttműködés irányába tegyen lépéseket. Mi azt gondoljuk, hogy minél kevesebb szankcióra és minél több együttműködésre van szükség” - jelezte.
Szavai szerint ezért Magyarország minden, szankciók által nem érintett területen fejleszteni kívánja az együttműködését Belarusszal, amire van igény mindkét fél részéről. Hozzátette, ezt bizonyítja, hogy 24 magyar vállalat vezetője kísérte el minszki útjára, akik összesen 92 kétoldalú tárgyalást fognak lefolytatni belarusz cégek képviselőivel az esetleges partnerségről. Idén több százezer naposcsibét szállítanak magyar vállalatok Belaruszba, míg tavaly csaknem tízmillió keltetőtojást exportáltak - tájékoztatott. „Mint ahogy büszkeséggel tölt el minket az a tény is, hogy két magyar gyógyszeripari vállalat is a húsz, legnagyobb részesedéssel rendelkező gyógyszeripari vállalat között van Belaruszban” - jelezte.
A miniszter kitért arra is, hogy Belarusz rendkívül fontos szereplője Magyarország energiabiztonságának, ugyanis hazánk kőolajellátásának 80 százaléka ezen országon keresztül érkezik, tavaly 4,5 millió tonna, idén már majdnem kétmillió volt a leszállított mennyiség. „A Barátság kőolajvezeték nélkül Magyarország biztonságos kőolajellátása lehetetlen, és nem politikai okok miatt lehetetlen, hanem fizikai okok miatt lehetetlen, minthogy ma is érvényes az a fizikai igazság, hogy kőolajat csak csövön lehet szállítani” - hangsúlyozta, függetlenül attól, hogy az orosz függés determináltságát már kismilliószor megcáfolták. „És mivel ilyen mennyiségű kőolajat szállító másik cső nem vezet Magyarországra, mert a horvátok nem a kapacitását, hanem a tranzitdíját növelték a saját vezetéküknek, ezért aztán rá vagyunk szorulva a Belaruszon keresztüli tranzitra” - tette hozzá.
Szijjártó Péter közölte, hogy a felek atomenergiai együttműködési megállapodást írtak alá, amelynek nyomán a paksi bővítés során felhasználhatják majd a hasonló technológiájú építkezésen begyűjtött belarusz tapasztalatokat. „Remélem, hogy a belarusz vállalatok hamarosan csatlakoznak azokhoz az amerikai, német és francia vállalatokhoz, amelyek már most is a Roszatom partnereiként dolgoznak a paksi atomerőmű építésén” - mondta.
Szijjártó Péter munkalátogatásra Belaruszba utazik, hogy találkozzon a Lukasenka-diktatúra képviselőivelSzijjártó Péter azt is kifejtette, hogy Magyarország szükség esetén a következő szezon során is készen áll biztosítani a hazai pályát a belarusz csapatok számára, csakúgy mint tette ezt Izrael és Ukrajna esetében. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Szergej Alejnyikkel közös sajtótájékoztatóján közölte, hogy Izrael labdarúgó-válogatottja, illetve Ukrajna kézilabda-válogatottja mellett Belarusz labdarúgó-válogatottja is Magyarországon játszotta az elmúlt időszakban négyszer is az Európa-bajnoki selejtezőit, valamint a belarusz klubcsapatok is nyolc európai kupamérkőzésen vettek részt hazánkban. „És szeretném jelezni azt, kedves miniszter úr, hogy Magyarország készen áll a hazai pálya biztosítására a belarusz csapatoknak az előttünk álló szezonban is” - mondta.
„Amennyiben a belarusz labdarúgó-válogatott a Nemzetek Ligájában vagy a világbajnoki selejtezőkön továbbra is a hazai pálya használatának korlátozása alatt áll, akkor Magyarországon szívesen fogadjuk a belarusz válogatott hazai mérkőzéseit. És ugyanígy, a belarusz klubcsapatok európai kupákban való fellépései esetében is biztosítjuk természetesen a hazai pálya használatának lehetőségét” - közölte, hozzátéve, „sok szép stadionunk van, sokat fektettünk a sportinfrastruktúrába, szívesen mutatjuk meg a világon mindenkinek”.
Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy nemrég volt negyven éve annak, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság szégyenteljes módon csatlakozott a Szovjet Olimpiai Bizottság döntéséhez, s nem engedték a magyar sportolók részvételét a Los Angeles-i ötkarikás játékokon 1984-ben. „Sok tucatnyi, több száz magyar sportoló veszítette el a lehetőségét annak, hogy az addig befektetett évek munkájának meglegyen a gyümölcse. Éppen ezért mi, magyarok, minden létező módon ellenezzük a geopolitika és a sport összekeverését. És ellenezzük azt, hogy politikai tényezők döntsenek arról, ki vehet részt az olimpián és ki nem” - szögezte le.
A miniszter ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a nemzetközi sportversenyeken való részvételt kizárólag az adott sportoló teljesítménye határozhatja meg. „Ellenezzük a sportolók megalázását a semleges színekkel. Ellenezzük azt is, hogy sportolókkal politikai nyilatkozatokat tetessenek” - fogalmazott.
Lapunk kedden elsőként írta meg, hogy Szijjártó Péter munkalátogatásra utazik Belaruszba, hogy találkozzon az Aljakszandr Lukasenka-diktatúra képviselőivel. Szijjártó Péter és kollégája, Szergej Alejnyik belarusz külügyminiszter közösen elnököl a gazdasági együttműködéssel foglalkozó belarusz-magyar kormányközi bizottság 12. ülésén. „Várhatóan számos kereskedelmi, gazdasági és beruházási kérdést kerül terítékre. A megbeszélések témái közt az energia, a mezőgazdaság, az ipari együttműködés, az egészségügy, a gyógyszeripar, az építőipar, a sport, a turizmus, az oktatás és a tudomány területén folytatott együttműködés szerepel” - fogalmazott a tárca. A látogatás részeként üzleti fórumot is tartanak, amelyet Belarusz és Magyarország külügyminisztere közösen fog megnyitni, emellett négyszemközti tárgyalások is szerepelnek a napirenden.