Amíg a helyzeti előnyben lévő konzervatív párti miniszterelnök, Rishi Sunak több politikai terv bejelentésén van túl, a Munkáspárt még nem osztott meg a közvéleménnyel világrengető víziót.
Tudjuk, hogy a konzervatívok nem változtatnának az alapvetően 20 százalékos áfán és a kétszer is csökkentett társadalombiztosítási hozzájáruláson, de megemelnék azt a küszöböt, mely fölött a nyugdíjasoknak személyi jövedelemadót kellene fizetniük. Az idős választók megnyerését szolgáló gesztus mellett Rishi Sunak izgalmas ajánlatot tett a 18 éveseknek is, amikor más országok, mint Svédország mintájára kötelező nemzeti szolgálat bevezetésére készül. Ez csak csekély arányban valósulna meg a katonaság kötelékében, az érintettek túlnyomó többsége minden hónap egy hétvégéjén társadalmi munkát végezne. Sunak választási ígéretté tette azt a is, hogy megszünteti azon az egyetemi szakokat, amelyek elvégzése után a fiatalok rendszerint nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
A Munkáspárt változatlanul keveset árult el gazdasági elképzeléseiből azon túlmenően, hogy nem növelné az adózási kötelezettségeket, és amikor ezt a helyzet megengedi, csökkenteni fogja a dolgozók számára. Ugyan a szigetországban csak a gyerekek 7 százaléka jár magániskolába, élénk vitát váltott ki az elhatározás, hogy egy munkáspárti kormány első intézkedései közé fog tartozni a magániskolák által élvezett áfamentesség eltörlése, ami nagyon sok szülő és növekvő mértékben nagyszülő számára jelentene elviselhetetlen pénzügyi terhet. Privát oktatásban nem csak a vagyonos családok leszármazottai vesznek részt, sokan hoznak életszínvonal-csökkentő áldozatokat, mert hisznek a kis osztálylétszám és nagyobb törődés által nyújtott előnyökben.
Az első hét elteltével a The Times számára készült YouGov-közvélemény-kutatás üzenete, hogy a szavazóknak tetszik a toryk politikája, mégis a Munkáspártot részesítenék előnyben. Míg a fent említett vízió egyes részei rokonszenvesek, együttesen csak a megkérdezettek 6 százalékának lett jobb, 18 százaléknak pedig rosszabb véleménye a konzervatívokról, míg a Munkáspártról 12 százaléknak lettek kedvezőbb és 10 százaléknak előnytelenebb nézetei. Az aktuális választási szándék keveset változott. A Konzervatív Párt 21, a Munkáspárt 40, a Reform UK 15, a Liberális Demokraták 8 százalékon állnak.
Jó hír azonban a konzervatívok számára, hogy a közvélemény-kutatások szerint nem emelkedik a Reform UK párt vonzereje. Attól tartottak pedig, hogy a tőlük jobbra elhelyezkedő populista párt jelentős számú szavazatot hódít el tőlük.
Miközben a toryk soraiban folyamatos volt a veszélye, bizalmatlansági indítványt nyújtanak be aktuális vezetőjükkel szemben, a Munkáspárt Sir Keir Starmer vezetése alatt az egység benyomását keltette. Ám most a párton belül konfliktust váltott ki Diane Abbott még 2023 áprilisában, a The Observerben megjelent nyílt levele úgy fogalmazott, hogy „ugyan sok, megkülönböztetett fehér ember, köztük a vörös hajúak, írek, zsidók és romák volt kitéve előítéleteknek, a feketékkel ellentétben nem szenvedtek egész életükben a rasszizmustól”. Ezért a kijelentésért a pártvezetés felfüggesztette a politikus frakciótagságát. Ő volt annak idején az első fekete női parlamenti képviselő, és immár 37 éve szolgálja a gazdaságilag elmaradott kelet-londoni Észak-Hackney és Stoke Newington közösségét. Közvetlenül a képviselőjelöltek kijelölésének jövő heti határideje előtt a szélsőbalos politikus visszakapta frakciótagságát, így a Munkáspárt reményei szerint önként visszalép majd a képviselőségtől. A politikus azonban nyilvánosan kijelentette, hogy nincsenek ilyen tervei. Sir Keir helyettese, Angela Rayner szerint „nincs ok arra, hogy ne vegyen részt a voksoláson”.
Egy hónappal a választás előtt, június 4-én kerül sor az első tévévitára Rishi Sunak és Sir Keir Starmer között az ITV kereskedelmi csatornán. Míg a konzervatívok hat tévés összecsapásra hívták ki Sir Keirt, a Munkáspárt vezetője csupán kettőre hajlandó. A következőt a BBC rendezi majd.
