Hogy pontosan mi zajlott a prágai várban a NATO-külügyminiszterek pénteki informális tanácskozásán, arról egyelőre csak egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot. A csütörtökön kezdődött, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár által vezetett informális ülésen, a védelmi szövetség hivatalos honlapján megjelent beszámoló szerint „a tagállamok előrelépést értek el a júliusi washingtoni csúcstalálkozó előkészítésében, és egyetértettek abban, hogy Ukrajna támogatása továbbra is elsődleges prioritás marad.
A főtitkár sajtónyilatkozatában sem beszélt belső ellentétekről. Azt mondta, a NATO a jövőben nagyobb koordinációs szerepet fog vállalni az Ukrajnának nyújtott katonai felszerelések és kiképzés terén, mivel ez „nagyobb kiszámíthatóságot biztosít Kijev számára, és mind az azonnali, mind a hosszabb távú szükségleteknek eleget tesz”. A főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy
az Ukrajnának nyújtott katonai segély 99 százaléka a NATO-tagországoktól, nem pedig a szövetségtől származik. A NATO-nak „nagyobb szerepet” kell vállalnia ezekben az erőfeszítésekben
– tette hozzá.
Jens Stoltenberg egy hosszútávú pénzügyi kötelezettségvállalási programot javasolt Ukrajna számára, amelyről majd a júliusi washingtoni csúcstalálkozón döntenek. Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta a szövetségesek évente mintegy 40 milliárd euró értékű katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának, mondta a főtitkár, hangsúlyozva, hogy a háború befejezésének felgyorsítása érdekében a NATO-tagállamoknak „legalább” a jelenlegi szinten kell tartaniuk az Ukrajnának nyújtott támogatást „mindaddig, amíg szükséges”.
Szijjártó Péter, aki már az ülés kezdete előtt heves vitákat és az „őrült háborús ötletek” felpörgését előlegezte meg, a tanácskozás végén is a NATO „háborús őrületéről” és az Orbán-kormány ellenállásáról beszélt. – A NATO ülésén a háború gyorsvonata kifutott az utolsó előtti állomásról, s újabb, a józan ítélőképesség teljes hiányára mutató megszólalások hangzottak el, Magyarország azonban nem fogja engedni, hogy ez az őrület beszippantsa a háborúba – állította a magyar külügyminiszter.
Szijjártó Péter közölte, súlyos vitákra és hisztérikus állapotra számít a NATO-külügyminiszterek pénteki tanácsülésénFerenc pápa bocsánatot kért a melegekre nézve sértő megjegyzése miattSzijjártó Péter szerint „egy hosszú, sokéves háborúra történő berendezkedés előkészítő lépései” történtek Prágában, a tagországok jelentős része „már gyakorlatilag semmifajta, korábban tiszteletben tartott észszerű korlátozást nem tart önmagára nézvést kötelezőnek”. Veszélyes, világháború kockázatát magában hordozó ötletnek nevezte azt, hogy több tagország engedélyezte, hogy az ukrán hadsereg ezentúl oroszországi célpontokat is támadhasson a tőlük kapott fegyverekkel, de problémásnak nevezte azt a felvetést is, hogy nyugati kiképzőket vezényeljenek Ukrajnába. Kifogásolta, hogy „majdnem minden résztvevő további fegyverekről, támogatásokról beszélt”. A magyar diplomácia vezetője azt mondta, ő jelezte az ülésen, hogy Magyarország a kötelező pénzügyi részvételt csak abban az esetben fogadja el, amely a NATO alapvető működéséhez tartozó funkciókat illeti, Ukrajna katonai képességeinek növelése viszont nem tartozik ezek közé, így a magyar kormány nem is támogatja.
A szövetségesek már régóta figyelmeztetnek az orosz kísérletekre – Reagált a magyar külügyet ért hackertámadásra egy NATO-tisztviselő