„Nem volt időm lemosni a sminket, csak ki akartam próbálni, mielőtt a férjem hazaér. Nagyon megvert, mert észrevette” - írta a Facebookon egy zárt afgán csoportban egy kétségbeesett „név nélküli tag”. Egy másik nő ugyanitt arról számolt be, hogy a férje RPG-t (kézi páncéltörő gránátvető) nyomott a 16 éves lányuk mellkasához, mert a kamaszlány nem akar feleségül menni ahhoz, akit az apja kiszemelt számára.
A zárt csoportban olvasható anonim beszámolók nemcsak rémületesek, hanem egytől egyig segélykiáltások. Az RPG-vel való családon belüli erőszak és terror nem ritka Afganisztánban, ez is többnyire a nők sakkban tartásának egyik legrettenetesebb eleme. Nem ritka, hogy az élesre töltött, vállról indítható rakétát nemcsak ráfogja az apa a lánygyermekre, hanem el is süti azt.
Mint arról lapunk korábban is beszámolt, a talibán 2021-es afganisztáni újbóli hatalomra jutását követően nem csupán a gazdasági és a humanitárius helyzet romlott folyamatosan, a nők jogait is drasztikusan sárba tiporták és ez a folyamat egyre erősebb. Az évtizedeken át húzódó törzsi háborúk, nemzetközi konfliktusok, természeti csapások - a térségben szinte mindennaposnak mondhatók az erős földrengések - és a súlyos szegénység sújtotta Afganisztánban a tálib hatalom mára humanitárius katasztrófához vezetett.
A talibán, vállalásait megszegve, a korábbinál is erőteljesebben nyeste meg a nők jogait, a nemzetközi nyomás ellenére, vállalva a segélyektől való megfosztást is. Csaknem 80 rendeletet adtak ki, amelyek egytől-egyig a nők társadalmi-gazdasági szisztematikus kirekesztését szolgálják. Többek között nem folytathatnak már középiskolai tanulmányokat sem, az öltözködési előírások, azaz a burka viselésének megszegését súlyosan büntetik, a munkahelyi szegregáció visszatért, a nők nem mozoghatnak férfi kísérő nélkül, illetve nyilvános helyekre sem járhatnak.
A magyar békefenntartók által épített, Baghlan-tartományban lévő szépségszalonokat ugyanúgy bezárták, mint az összes helyi, hasonló jellegű vállalkozást.
A 2004-es alkotmányt felfüggesztették, ezzel pedig gyakorlatilag teljesen kizárták a nőket a jogrendszerből. Számos munkahelyi lehetőségtől megfosztották őket, nem dolgozhatnak semmilyen segélyszervezetnél, humanitárius munkát sem végezhetnek. Ez utóbbi életveszélyes következményekkel jár: a női humanitárius dolgozók hiánya aláássa a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők számára történő segítségnyújtást.
Az öltözködési szabályok megszegését az afgán nők szerint zsarolással és fizikai bántalmazással büntetik, de gyakran előfordul, hogy elrabolják, és napokig fogva tartják a "ledér" nőket.
Zabihullah Mujahid, a tálibok egyik sajtóreferense egyszerűen letagadta a nők vádjait és az UNAMA állításait, a Khamapressnek a következőket nyilatkozta: „Senki nem kényszeríti az afgán nőket burka vagy hidzsáb viselésére. Az sem igaz, hogy az erkölcsrendészet rosszul bánik velük”.
Habár a nemzetközi közösség és más iszlám országok vezetősége is elítéli a tálibok nők elleni fellépését, egyelőre nem látni semmiféle reményt arra, hogy e téren bármilyen pozitív változás lenne a közeljövőben.
Az elnyomás mellett a feszültség is növekedik. Ismét veszélybe került az afganisztáni-pakisztáni törékeny béke is: Mohsin Naqvi pakisztáni belügyminiszter, a napokban közölte, hogy a TTP (Pehreek-e-Taliban Pakistan) terrorcsoport felelős a március 26-án elkövetett öngyilkos merényletért, amelyben hat embert, közöttük öt kínai mérnököt gyilkoltak meg. Egy Lahore-ban tartott sajtótájékoztatón felszólította az ideiglenes afgán tálib kormányt, hogy „a baráti kapcsolatok és a béke megőrzése érdekében” azonnal adják át a pakisztáni tálib vezetőket, köztük a hírhedt Noor Wali Mehsudot Pakisztánnak.
A tálibok elutasították Iszlámábád kérését, letagadták a TTP merényletben játszott felelősségét is. Úgy kommentálták az ügyet, hogy a szélsőséges csoport "Pakisztán belső problémája". Naqvi azonban tudatta, hogy megcáfolhatatlan bizonyítékaik vannak arról, hogy ki a felelős a merényletért, valamint figyelmeztetett: „A terroristák kihasználják az afganisztáni tálib kormány gyengeségeit, és biztonsági problémákat okoznak Pakisztánnak a határon túlról. Amióta a tálibok visszavették az irányítást Afganisztánban, nálunk megnőtt a bizonytalanság, a militáns támadások száma. Mindez ront a két ország viszonyán. A történtek fényében kénytelenek vagyunk fokozottan figyelni a két ország közötti határokat” - tette hozza.
A növekvő feszültségre és biztonsági aggályokra hivatkozva folyamatosan eszkalálódik az afgán menekültek Pakisztánból való kitoloncolása, ami komoly feszültséget teremtett a térségben.