A változó szempontrendszer ellenére igencsak kedvezőtlen irányt az anyag nem elemzi. Sőt, a kormányzati elképzeléseknek megfelelően a további üzemidőhosszabbítás nemzetközi tapasztalatait vizsgálják. A tavalyi csökkentések közül kilenc „védelmi működés” vagy egy-egy berendezés meghibásodása okán, tizenegy karbantartások és vizsgálatok céljából, tíz a Mavir nevű villamosenergia-rendszerirányító kérésére, egy külső villamos hálózati probléma, három pedig a Duna vízhőmérsékletével kapcsolatos korlátok betartása miatt történt. (A Mavir vélhetőleg a napelemes túltermelés miatt kérte az atomblokkok termeléscsökkentését.) Ezek az úgynevezett leterhelések a nukleáris biztonságot nem veszélyeztették.
Míg 2021-ben 13, 2022-ben 4, addig 2023-ban 16 bejelentési kötelezettséget viselő esemény történt az atomerőműben – derül ki a három jelentés összevetésével. Igaz, ezek a biztonság szempontjából mind a legenyhébb, 0-s besorolást kapták. Az OAH tavaly egy engedély nélküli csővizsgálati módszer miatt egy alkalommal figyelmeztette az MVM Paksi Atomerőművet, egy ízben pedig a 2022-es műszaki vizsgálatok hiányosságai miatt bírságot szabtak ki rájuk. A 2019-ben lezárult időszakos biztonsági felülvizsgálat 73 előírásából a 2022-es 56 után 2023-ra 61-et valósítottak meg.
Tavaly a hatóság a zajló Paks 2-es beruházás kapcsán a 6-os számú leendő blokk esetében 5 méteres, majd – az 5-ös számú blokk helyével együtt - teljes mélységű talajkiemelésre, valamint, mindkét leendő blokk helye esetében, víztelenítésre, illetve négy, a majdani kivitelezést segítő épületre adott ki új építési engedélyt, 13 hatályát pedig meghosszabbították. Egy átfogó ellenőrzés nyomán a beruházás mögött lévő, állami Paks II. Zrt.-nek – nem részletezett – intézkedési tervet kell kidolgoznia. Bár megemlítik, hogy a jövőben a terv kapcsán megszaporodhatnak az engedélyezési feladataik, arról, hogy immár mintegy másfél éve nem hozzák meg a kivitelezés tényleges elindításához szükséges, úgynevezett frissített előzetes biztonsági jelentésről szóló döntésüket, nem ejtenek szót.
A jelentés tanúsága szerint az OAH az „orosz-ukrán konfliktus” kapcsán kiemelten figyeli északkeleti szomszédunk atomerőműveinek helyzetét is, amely szerinte most biztonságosnak számít.