Az elmúlt években válságról válságra bukdácsolt a hazai tejipar, miközben felélte tartalékait – mondta el a Tej Világnapján tartott sajtótájékoztatón Koller Attila, a Tej Terméktanács társelnöke, a Tolnatej Zrt. vezérigazgatója. A Covid, az orosz-ukrán háború és az energiahordozók árának drasztikus emelkedése mind hatással volt a tejiparra. Jellemző, hogy az évi 50 milliárd forintos árbevétellel működő Tolnatej Zrt.nél 2022-ben 17 milliárd forinttal nőttek az energiaköltségek, miközben a tej ára megkétszereződött, ugyanakkor értékesítés meredeken visszaesett. Drágult a csomagolóanyag és a szállítás is. Hiába mérséklődtek az energiaárak, a tejtermékek ára így is 40-50 százalékkal haladja meg a világjárvány előtti szintet – mondta.
Óriási gondnak nevezte, hogy az itthon eladott alapvető tejtermékek 60 százaléka importból származik, de a joghurt esetében még ennél is magasabb az arány. Szinte érthetetlen, hogy a csak magyar terméknek számító Trappista sajt 60 százaléka miért külföldről érkezik be az országba. Koller Attila sürgette, hogy írják ki azokat a pályázatokat, amelyek a tejfeldolgozás automatizálását és energetikai korszerűsítését szolgálják, mert ezek elengedhetetlen a versenyképesség fokozásához és a nyereséges gazdálkodás megteremtéséhéhez. Erre reflektált az eseményen Nagy István agrárminiszter azzal, hogy hamarosan 400 milliárd forintos pályázati alapok nyílnak meg, amelyek egyebek mellett az élelmiszeripari cégek technológiai fejlesztését szolgálják 50 százalékos támogatási intenzitással.
Rendkívüli módon visszaszorult idehaza a tejipari szakmunkás képzés, nehéz munkavállalót találni az ágazatba, ahogyan ennek kapcsán Koller Attila fogalmazott: a szakma nem számít szexinek itthon. Ezért is sürgette, hogy induljanak be a felnőttképzések, amivel enyhíteni lehetne a munkaerőhiányon. Mindehhez hozzátette: a pályázatoknak nem a munkahelyteremtésre kell összpontosítaniuk, mert az ágazat versenyképességének egyik kulcs az automatizálás.
Érkeznek a fejlesztési pénzek
A magyar élelmiszeripar bevételnek 8 százalékát termeli meg a tejipar, és ezzel az ágazaton belül a negyedik legnagyobb szereplő. Mellette a tejiparban foglalkoztatottak 8 százalékát adja az élelmiszeriparban foglalkoztatott összes munkavállalónak – mondta el Nagy István agrárminiszter, aki jelezte: már az idén szeretnék, ha a hazai élelmiszeripar exportteljesítménye elérné a 15 milliárd eurót. Ez azért sem látszik lehetetlennek, mert 2023-ban 13 milliárd euró volt a kivitel. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar az unió a most futó költségvetési ciklusában összesen 2900 milliárd forint fejlesztési összeghez juthat – hangzott el a tárcavezetőtől a hétfői sajtó eseményen.
Változtatni kellene azon a helyzeten, hogy 300 millió liter itthon megtermelt tej feldolgozatlanul kerül ki az országból, noha ebből idehaza is lehetne készterméket előállítani – fogalmazott Koller Attila, amihez csatlakozott Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke és Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács másik társelnöke, noha utóbbi hozzátette: ezért a helyzetért döntő módon az alacsony hazai felvásárlási árak a felelősek. Ezt azzal egészítette ki a tejtermelőket képviselő társelnök, hogy a hazai nyerstej felvásárlási ára a 23. legalacsonyabb az uniós országok között. Igaz – tett hozzá Istvánfalvi Miklós, hogy az elmúlt negyedévben már annak is örültek, hogy a hazai felvásárlási árak kevésbé csökkent, mint számítottak rá. A hazai tejipari cégek jelentős része veszteséggel zárta a tavalyi évet.
A magyar tejtermékek hazai piacon való jelenlétének zavaraira mutat rá, hogy az itthon eladott sajtok tavaly 53 százaléka érkezett külföldről, idén ez az arány felszökött 60 százalékra – idézte a statisztikát az agrárkamara elnöke, hozzátéve, hogy hasonlóan rossz számok jönnek az UHT-tejek piacáról. Tavaly külföldről beérkező mennyiség 46 százalékkal múlta felül a 2022-es számokat. Az idén a tavalyi mennyiséget időarányosan meghaladó importtöbblet 31 százalék volt. Ez megengedhetetlen – vélekedett Győrffy Balázs.
A tejtermékek importja ma idehaza kikerülhetetlen – mondta el a sajtóeseményen, a terméktanács kiskereskedelmet képviselő elnökségi tagja, Zséli Ilona, emlékeztetve arra, hogy tavaly a hazai kiskereskedelemben közel 8, az élelmiszer kereskedelemben 4,6 százalékos volt a forgalom visszaesése. Elviselhetetlen terheket ró a 100 milliárd forintnál nagyobb árbevétellel rendelkező kiskereskedelmi cégekre, hogy a rájuk kirótt különadó mértékét 4,1-ről 4,9 százalékéra emelték, és bírálta a kötelező előírt akciózást is, ami veszteségforrás a kereskedőknek.
Kigazdálkodhatatlan költség
Az EPR-díj, vagyis a kiterjesztett gyártói felelősségi díjról Koller Attila úgy fogalmazott: az alapelv jó, a díj mértéke viszont nincs rendben. Egy liter UHT-tej esetében a gyártónak 12 forint EPR-díjat kell fizetni, miközben a terméken realizált haszon 3-4 forint. Ez így kigazdálkodhatatlan. Az élelmiszeriparban fizetendő EPR-díjak elviszik a teljes szektor nyereségét – tette hozzá a társelnök Kitért arra is, hogy olyan pénzügyi helyzetben kell a tejipari cégeknek is gazdálkodniuk, amelyben a hitelkamatok a korábbi 2-5 százalékról 20-ra szöktek fel.
