A május végi, 84 dolláros – vagy épp az április eleji, 91 dolláros - legközelebbi csúcspontokhoz képest tegnap lapzártánkra 77 dollár alá esett az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára. A hazai nagykereskedők – legfőképp a Mol - által követett tőzsdei benzin- és dízelárak egy hét alatt szintén 6-7 százalékot estek. Igaz, az utóbbi napok során a forint dollárral szembeni, április közepe óta tartó, szinte töretlen erősödése némi gyengülésbe fordult.
A Holtankoljak szerint hétfő óta a kutakon a benzin átlag 597, a gázolaj pedig 603 forintba kerül literenként. A 95-ös átlagára legutóbb április végén tetőzött 650 forinton és utoljára januárban járt a 600 forintos lélektani határ alatt. A dízel-átlagár, amely hamarosan vélhetőleg szintén a 600-as lélektani szint alá kerül, legutóbbi csúcsát, február második felében, 661 forinton érte el.
Egy hónap, illetve egy negyedév alatt tehát a benzin és a gázolaj ára is körülbelül tizedével csökkent.
Jóllehet a tarifák egyelőre beállni látszanak, a nemzetközi áresés további, legalább 10-20 forintos tarifacsökkentési nyomást gyakorol a hazai nagykereskedőkre – nyilatkozta lapunk megkeresésére Egri Gábor, a közel ezer kis hazai töltőállomást képviselő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) elnöke. Az áresés mögött szerinte főképp az állhat, hogy a piac máris beárazta a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) friss bejelentését: eszerint az olajkartell és a vele együttműködők – így például Moszkva - októbertől fokozzák a kitermelést, pontosabban enyhítenek a kihozatal korábban elhatározott, áremelési célú visszafogásán. Az, hogy az OPEC tervezett árcsökkentő lépései csak néhány héttel előzik meg az egyesült államokbeli elnökválasztást, az FBSZ-elnököt az Orbán-kormány választási árletörő nyomásgyakorlásaira emlékezteti. A világgazdaság egyre borúsabb keresleti előrejelzései szintén az olajárcsökkenés irányába mutatnak – tette hozzá. Molnár László, a GKI vezérigazgatója ugyanakkor az RTL Híradó minapi megkeresésére az OPEC-döntés nyomán a nyár végéig éppenséggel áremelkedést valószínűsített.
A KSH múlt pénteken, immár 7. alkalommal megjelentetett árkörképe szerint, míg a magyarországi benzinár múlt hétfői átlaga a szomszédos államok középértékétől 4 forinttal elmaradt, addig a dízel itteni átlaga 5 forinttal a környezőek középértéke fölé került. (Uniós szomszédaink adatai az EU heti nyilvántartásából származnak, a szerb árakat egy nemzetközi adatbázisból nyerik ki, az ukrán tarifák pedig nem részei az átlagnak.) A nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) múlt hét csütörtöki hatályú árkörképe szerint a magyar benzinárátlag a hat környező állam átlagától 11 forinttal maradt el, amivel pont a hetes mezőny közepére kerültünk; dízeltarifánk pedig 7 forinttal éppenséggel meghaladta hat szomszédunk átlagát, amivel a harmadik legdrágábbnak számítunk. Mindez azért fontos, mert az Orbán-kabinet, a választási hajárban, a Mol és a MÁSZ ama állítólagos tavalyi vállalására hivatkozva, miszerint a hazai átlagárakat a térség szintjére csökkentik, az irányadó Molon keresztül a teljes piacot literenként 10 forintos árréscsökkentésre szorította.
A fuvarozóknak szóló, Cargopedia nevű oldal múlt hét hétfői ársorrendje szerint a 601 forintos benzintarifa 1, az 598 forintos dízelár pedig 5 forinttal haladta meg a hat szomszédos állam átlagát. (Igaz, a hagyományosan legolcsóbb Ukrajnát beleszámolva a különbség már 13, illetve 21 forint.) Magyarország benzinárhelyezése a hetes (illetve, Ukrajnával együtt, nyolcas) listán az április eleji, második legmagasabbról mostanra a harmadik-negyedik legalacsonyabbra esett. Míg a sokáig a harmadik legmagasabb gázolajárunk eme adatbázis szerint április végén már a második legdrágábbnak számított, itt most a dízel nálunk a 4. legdrágább.
Több vásárlót várnak a kis kutak
Mivel a kis hazai kutak jó részének tényleges hasznát a 10 forintos árréscsökkentés teljes egészében elvitte, a nagy láncokhoz nem tartozó töltőállomások, különböző marketingakciók révén, változatlanul forgalmuk növelését célozzák - fogalmazott kérdésünkre Egri Gábor FBSZ-elnök. Köreikből egyelőre csődökről nem hallott; igaz, zömük valahogy a 2022-es árstop időszakát is átvészelte. Az FBSZ szerint a hazai üzemanyagárak az árrések helyett leginkább a közvetett terhek - így a kiskereskedelmi adó és az energiahatékonysági járulék - csökkentésével mérsékelhetők. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek az FBSZ és annak elnöke elleni, április közepi kirohanásaira nem kívánt reagálni, mondván: szervezetük kizárólag szakmai eszmecserékben vesz részt, a tárcavezető felvetései pedig ilyen elemeket nem tartalmaztak.
