Budapest Airport;Nemzetgazdasági Minisztérium;magyar állam;Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér;megvásárlás;

Újra az államé Ferihegy, az Orbán-kormány „történelmi tranzakciójának” több évtizedes megtérülését egy 500 milliárdos hitel is árnyalja

A magyar állam megvásárolta a Liszt Ferenc (ferihegyi) Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Zrt. 80 százalékát, közel ezer milliárd forintért – jelentette a be a tárgyalásokat bő egy éve folytató Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A céggel hatalmas – 500 milliárd forintos – hitelt is átvállaltak az új tulajdonosok.

Lezárult az évek óta tartó tárgyalássorozat, a „történelmi tranzakció”, amelynek eredményeként a magyar államé lett a Budapest Airport (BA) Zrt. többségi tulajdona, a részvények 20 százaléka pedig egy francia reptérkezelő céghez a VINCI Airport-hoz került. A teljes vételár 3,1 milliárd euró, ami 1210 milliárd forintot jelent. Az összeg 80 százalékát kell a magyar államnak kifizetnie, ami 967 milliárd forint. A kiadás nem növeli a költségvetés hiányát, mert büdzsén kívüli ügyletként, a 100 százalékban állami tulajdonban lévő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt-n keresztül bonyolítja a kormány.

Annak érdekében, hogy meg tudja vásárolni Ferihegyet, az állam összesen 270 milliárd forint értékben megvált az Erste Bankban lévő 15 százalékos és a Yettel Magyarországban lévő részesedéseitől, valamint a VIG biztosítókban meglévő részvényeinek nagyobbik részétől. A fennmaradó 700 milliárd forintot hitelfelvételekkel és költségvetési tőkeemeléssel finanszírozták. Utóbbi összegét nem árulta el a nemzetgazdasági tárca,

ám ez a tétel már növelheti annak az évnek a költségvetési hiányát, amikorra a tőkeemelést elszámolják.

A Budapest Airport Zrt. 2023-ban 337,8 millió euró (131,7 milliárd forint) nettó árbevétellel zárt, ami 20 százalékos éves növekedést jelent, az adózott eredménye pedig 74 millió euró volt, ami jelenlegi árfolyamon számolva 28,8 milliárd forint. Vagyis ha fennmarad a jövőben a BA Zrt. jövedelmezősége, akkor is csak 42 év alatt térülne meg a beruházás. A cég növekvő pályán van, jó esély van arra, hogy a regionális súlya nőjön, így akár gyorsabb is lehet a megtérülés. De még ha 20 évvel számolunk, az is meghaladja egy befektetés normál megtérülésére számított 8-12 évet.

Vagyis pénzügyi oldalról nehéz megérteni, hogy a kormány miért is erőltette a reptér üzemeltető megvételét. Az ügylet jövedelmezőségét tovább árnyalja, hogy a két új tulajdonos átveszi a BA Zrt. hiteleit is, 1,44 milliárd euró értékben,

ami jelen értéken számolva további 561 milliárd forint, amely tovább növeli az ügylet értékét.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint „a munka a visszavásárlással nem áll meg, sőt csak most kezdődik, hiszen a magyar kormány és a francia társbefektető-üzemeltető azon fog dolgozni, hogy a budapesti reptér ne csak a régió, hanem a világ egyik legkiválóbb repterévé válhasson. A reptér a turizmuson és a cargo-n keresztül érdemben fog hozzájárulni ahhoz, hogy hazánk találkozási pont jellege tovább erősödjön, azaz a reptérrel tovább fogjuk erősíteni a nyugati és keleti tőke és csúcstechnológia hazánkban történő összekapcsolását. A kormány elvárása egyértelmű: a lakosságot és a gazdaságot magas színvonalon kiszolgáló légikikötőre van szükség".

Bár az NGM szerint rekordgyorsasággal zárultak le a tárgyalások,

valójában az ügylet bejelentése öt hónapot csúszott, ugyanis a megállapodást 2023 végére ígérték.

Nem volt egyszerű lebonyolítani az üzletet, hisz Budapest Airportot három cég birtokolta. A részvények többségi tulajdonosa (55,44 százalék) az AviAlliance reptérüzemeltető cég volt, amely többek között az athéni, a düsseldorfi, a hamburgi repülőtereket is birtokolta. Az AviAlliance egyszemélyi tulajdonosa a kanadai Public Sector Pension Investmnet Board, amely a kanadai közalkalmazottak, magántisztviselők, a fegyveres erők és a kanadai lovasrendőrság nyugdíjalapját kezeli. Így, mint kvázi kanadai kormányzati szerv, megtehette, hogy a tárgyalások elején hazazavarja a felvásárlással próbálkozó NER-vállalkozókat, illetve végül megkérje az árát a Ferihegyi repteret üzemeltető cégnek. A kisebbségi tulajdonosok között találunk még egy kanadai nyugdíjlapkezelőt az 1965-ben alapított Caisse de dépôt et placement du Québec-et 21,2 százalékos tulajdonrésszel. A harmadik tulajdonosa 23,3 százalék erejéig a Malton Investment Pte Ltd., amely egy szingapúri állami befektetési alap volt.

Egy privatizáció története

A Budapest Airport Zrt. jogelődjét a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot, mint önálló állami vállalatot, 1973-ben alapították meg, akkor vált ki az állami légicégből a Malévből. Az LRI 2002-ben tovább osztódott, megalakult a a légiforgalmi irányításért felelős HungaroControl Zrt. – amely mind a mai napig 100 százalékos állami tulajdonban van -  illetve a Budapest Airport Zrt. A Gyurcsány-kormány 2005-ben a BA Zrt. részleges privatizációjáról döntött, oly módon, hogy a reptér állami tulajdonban marad, de a kezelői jogokkal rendelkező BA Zrt. 75 százalék mínusz egy szavazatát értékesítik. A vevő a brit repülőtér-kezelő BAA International Ltd. volt, amely a részvénycsomagért akkor 465 milliárd  forintot fizetett. BAA 2007-ben összeférhetetlenség miatt értékesítette a BA Zrt. részvényeit, akkor került a mostani tulajdonosok kezébe a cég háromnegyede. A Gyurcsány-kormány a 2005-ös privatizációkor megtartotta a cég negyedét plusz egy szavazatot, ezzel fenntartva az államnak bizonyos kérdésekben az érdemi kontrollt, illetve így az állam is részesedhetett a cég nyereségéből. Mindez azonban csak 2011 júniusáig tartott, amikor is az Orbán kormány a maradék 25 százalékot is értékesítette. Pontosabban a cég negyedét potom 36,6 milliárd forintért adták el, vagyis mélyen a 2005-ös ár töredékééért. Más kérdés, hogy míg a 75 százalékért nagyon erős nemzetközi verseny folyt a 25 százalékot már csak a birtokon belüli tulajdonosnak lehetett eladni. Az időzítés abból a szempontból szerencsésnek tűnhet utólag, hogy 2012 februárjában csődbe ment a Malév, ezzel egyik napról a másikra eltűnt a ferihegyi repülőtér forgalmának 40 százaléka, amely akár a BA Zrt. csődjét is magával hozhatta volna. (Semmi bizonyulték nincs arra, hogy a kormány előre látta volna a Malév csődjét a nyilvánvaló jelek ellenére, ugyanis a légiközlekedésnek nem volt felelőse, szakértője egyetlen minisztériumban sem. Ezt bizonyítja a Malév csődjét megelőző kormányzati bénultság is. Sokkal valószínűbb, hogy az akkor bajban lévő költségvetés lyukainak betömködésre kellett a pénz.)

A várakozásokkal ellentétben a BA Zrt. alig két év alatt kimászott a Malév-gödörből: ekkor aktivizálódott Budapesten a Ryanair és a magyar alapítású Wizzair. A két fapados cégnek köszönhetően 2014-ben már évi 9 millió utas fordult meg Ferihegyen, ami történelmi rekordnak számított akkor. 2014-2020 között a reptér forgalma töretlen volt, a rekordévnek számító 2019-ben 16,1 millió utas fordult meg a budapesti reptéren, a szárnyalásnak a covid-járvány vetett véget.

Látva az egyre nagyobb utasforgalmat és az egyre fényesebb pénzügyi eredményeket – a cég nyeresége 2019-ben adózás után 29,1 milliárd forint volt, a 110 milliárdos árbevétel mellett. Ekkor vetett szemet rá a NER. Előbb a nem megfelelő reptéri színvonal miatt kóstolgatták a BA-t, majd NER-üzletemberek jelentkeztek be a megvásárlására. Több hazai milliárdost is szóba hoztak az ügylettel kapcsolatban, de névvel egyedül az Indotek-csoport vezetője Jelinek Dániel vállata az ügyet. A kanadai és szingapúri tulajdonosok azonban pár hónap udvariaskodás után ajtót mutattak a magyaroknak, pláne miután kiderült, hogy nincs elég tőkéjük az ügyletre. A covid- járvány alatt látványosan összeomlott a légiközlekedés, emiatt a BA Zrt. 2020-21-ben, két év alatt 72 milliárd forintos veszteséget szenvedett el, ezt látva immár a magyar állam kezdett manőverezni az ügyletben, a reptér megvásárlásnak felelőse Nagy Márton lett. A magyar államnak sem volt meg a szükséges forrása a cég visszavásárlásra – ezért előbb francia, majd a katari állami befektetőkkel kezdtek egyezkedni.