Minden tizedik ember (11 százalék) mostani pártválasztását befolyásolják a hónapokkal ezelőtti kegyelmi botrány hullámai, illetve a mostani államfő, Sulyok Tamás körüli ügyek – a többi között ez derül ki a Publicus Intézet lapunk megbízásából készített kutatásából.
Arra a kérdésre, hogy „a júniusi önkormányzati választásokon máshogy fog-e szavazni, mint ahogy akkor szavazott volna, ha nem lettek volna ezek a botrányok”, 11 százalék felelt igennel. A legnagyobb arányban Magyar Péter hívei válaszoltak erre a kérdésre igennel (22 százalék), míg az ellenzékiek 12, a Fidesz-KDNP szavazóinak 6, a bizonytalanoknak pedig szintén 12 százaléka tette volna máshová az ikszet év elején.
A reprezentatív felmérésből kiderül:
az emberek 60 százaléka szerint nem maradhat tovább államfő Sulyok Tamás, valótlan állításai és a földügyekben felmerült, vitatott szerepe miatt.
Még a Fidesz-KDNP szavazóinak 27 százalékai is úgy vélekedik, hogy mennie kellene az államfőnek. A megkérdezettek 68 százaléka hallott arról, hogy egyes dokumentumok szerint Sulyok Tamás évekkel ezelőtt, még ügyvédként termőföldeket játszott át külföldieknek zsebszerződéseknél közreműködve. A Fidesz szavazóinak viszont kevesebb mint a fele, 48 százaléka ismeri csak ezt ügyet, szemben az ellenzékiek 94 százalékával.
Az emberek csaknem kétharmada (64 százalék) hallott arról is,
hogy Sulyok Tamás nem mondott igazat az édesapjáról, állításával ellentétben nem ítélték halálra az előző rendszerben
és – ahogy Karsai László történész fogalmazott – „az államelnök apja csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt”.
Ezzel a hírrel a kormánypárti szavazóknak csupán a 37 százaléka találkozott, míg az ellenzékiek 95 százaléka mondja, hogy ismeri az ügyet. A válaszadók körében a legkevésbé az a hír ismert a köztársasági elnökkel kapcsolatban, hogy azt állította: távoli rokona Sulyok Dezső, a két világháború közötti politikai élet jelentős szereplője, a Független Kisgazdapárt egykori miniszterelnök-jelöltje, de a korabeli iratok ezt nem igazolják. Ezzel az információval az embereknek csupán 37 százaléka találkozott,
a Fidesz szavazóinak pedig mindössze 19 százaléka.
Ebből is látszik, hogy a kegyelmi botrány által keltett hullámok még nem ültek el. Az emberek 95 százaléka emlékszik az alapügyre, és ebben a pártszimpátiák tükrében sincsenek nagy különbségek. Azok között, akik emlékeznek rá, 34 százalék szerint jelentősen, 36 százalék szerint „egy kicsit” ártott a Fidesz megítélésének a kegyelmi botrány.
Bár már hónapok teltek el,
még mindig 82 százalék tartaná fontosnak, hogy kiderüljön, pontosan mi történt, miért kapott kegyelmet bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettese, az akkori pedofil igazgatót mentegető K. Endre.
Ehhez képest csak 16 százalék gondolja úgy, hogy lezártnak tekinthető az ügy Novák Katalin és Varga Judit lemondásával. (Itt elenyésző a nem válaszolók száma) A legnagyobb arányban a kormánypártok szavazói szeretnék maguk mögött tudni a botrányt (36 százalék szerint le van zárva az ügy),
de még körükben is 61 százalék várná az eset tisztázását.
Az ellenzék szavazói között arat Magyar Péter
Magyar Péter és pártja tud ártani a Fidesznek és a kormánynak – véli a válaszadók 55 százaléka. Tízből hatan azt mondják (61 százalék), hogy a Tisza Párt be tud jutni a parlamentbe a 2026-os választásokon. Ennél jóval kevesebben, 37 százaléknyian gondolja azt, hogy az új párt meg tudja szólítani a Fidesz szavazóinak tömegeit, ugyanakkor tízből hét ember szerint az ellenzéki szavazókat képes „elcsábítani”.
A Publicus arra is rákérdezett, hogy azok, akik most biztosan a Tisza Pártra szavaznának vagy el tudják képzelni ezt, kire szavaztak volna tavaly év végén, Magyar Péter megjelenése előtt. Itt 35 százalék a DK-t jelölte meg, 11 százalék a Magyar Kétfarkú Kutyapártot, 7 százalék a Momentumot, 5 százalék a Mi Hazánkat, 4-4 százalék a Fideszt és az MSZP-t. (A többi százalék a kisebb pártok között szóródott).