Önkormányzati és EP-választáson korábban sohasem látott tömeg járult az urnákhoz a vasárnapi kettős választáson: a 7,87 millió szavazó – köztük 216 ezer első választó – 56,09 százaléka adta le voksát este fél hétig. A magas részvételi arányról megoszlott a szakértők véleménye, egy részük a kormánypártok mozgósítási sikerét látta a rengeteg választó mögött, mások az ellenzéki protesthangulatot.
A legnagyobb arányban a zalai Iborfián szavaztak, ahol a falu mind a 18 voksolásra jogosultja az urnához járult, így 100 százalékos lett a részvétel. A legkevésbé motiváltak a Győr-Moson-Sopron megyei Rajkán élők voltak, ott mindössze minden negyedik választó adta le voksát. Budapesten fél hétig közel 58 százalék élt a lehetőséggel, ami úgy 7 százalékkal magasabb, mint öt éve, de a 2006-os 55,89 százalékot is felülmúlta. A megyék közül Vas bizonyult a legaktívabbnak 62 százalékkal, míg a legkisebb arányban Bács-Kiskunban, Hajdú-Biharban és Jász-Nagykun-Szolnokban szavaztak.
Az már a délelőtt 11 órás adatokból látszott, hogy az urnazárásra megdől az önkormányzati és az EP-választási részvételi csúcs. A helyhatósági voksolások 34 éve alatt 2006-ban járultak a legtöbben az urnákhoz, akkor a szavazásra jogosultak 53,12 százaléka élt a lehetőséggel, míg a legalacsonyabb részvételt, alig több, mint 25 százalékot az első, 1990-es voksolás második körében jegyezték fel. Az uniós választások keretében két évtizede voksolhatnak a magyarok, s az öt évvel ezelőtti 43,58 százalékos részvételi arány messze kimagaslott a többi közül, a legkisebb érdeklődés pedig a 2014-est övezte, amikor valamivel kevesebb, mint 29 százalék döntött az EP-mandátumokról.
Azt persze tavaly nyár óta tudni lehetett, hogy az uniós voksolás rekordja az idén bizonyosan megdől majd, hiszen a kormánypártok nem véletlenül hozták előre a helyhatósági választásokat az EP-s idejére, ráadásul a Fidesz-KDNP számára az EU láthatóan fontosabbnak bizonyult a hazai településeknél és megyéknél, hiszen kampányuk is jellemzően az uniós szavazásra mozgósított, míg több nagyvárosban, de főként Budapesten csak tessék-lássék álltak bele a választási küzdelembe.
– Arra szavaztam, akit Alexandra javasolt – mondta szavazás utáni sajtótájékoztatóján Orbán Viktor kormányfő, s ebből sejteni-tudni lehetett, hogy az LMP támogatta Vitézy Dávid neve mellé tette az ikszet. Akivel állítása szerint nem egyeztetett Szentkirályi pénteki visszalépése után, viszont azért cseppet sem finoman egykori kormányszóvivőjére tolta a budapesti eredményt, amikor kijelentette: a fővárosi kampányhoz neki semmi köze sem volt, azt a kormánypártok ex-főpolgármesterjelöltje irányította… Újságírói kérdésre Magyar Péterről és a Tisza Pártról sem volt hajlandó beszélni, állította, hogy nem figyelte új riválisát – amit nehéz elképzelni a mindent elemző Rogán-Habony művek ismeretében, ráadásul Magyar szombati, sok tízezres (egyes becslések szerint akár százezres), Hősök terén tartott gyűléséről, ha máshogy nem, informálisan, címszavakban bizonyosan értesült.
Magyar Péter köszöni az Orbán-kormánynak, de inkább felszámolná a kiváltságosok hatalmát – Tüntetés a Hősök terén percről percreMagyar Péter amúgy a Hősök terét, illetve az Andrássy utat a Kodály köröndig megtöltő tömeg előtt több olyan ígéretet tett, melyhez nem az EP- vagy a helyhatósági választást kellene megnyerniük, hanem a parlamentit. Hogy ne csak a Tiszáról szóljon a választás előestéje, arról Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa vezetője gondoskodott, aki, miután a kormánypártok Vitézy támogatására szólítottak fel a fővárosban, kijelentette, a Fidesz visszatalált liberális gyökereihez, s meg kell ünnepelni, hogy a nagyobbik kormánypárt most először egy nyíltan meleg főpolgármester-jelöltet támogat. Ungár Péter, az LMP elnöke ezek után lemondásra szólította fel Márki-Zayt.
A pártok vezetői természetesen mind saját formációjuk erősödését vizionálták estére, Dobrev Klára, a DK-MSZP-Párbeszéd szövetség EP-listavezetője szerint például bebizonyosodik majd, hogy ők a legerősebb ellenzéki erő, míg fideszes kollégája, Deutsch Tamás azt mondta, kétmilliónál is többen voksolnak majd a kormánypártokra. A kampány természetesen napközben sem állt le, Vitézy Dávid arról beszélt, hogy győzelme esetén a DK-val és a Fidesszel nem köt koalíciót, ezzel szemben a regnáló főpolgármester, Karácsony Gergely riválisa „összefideszezését” tartotta fontosnak, illetve kijelentette, nagyobb győzelmet vár, mint 2019-ben Tarlós István ellen. Aztán az urnazárás után újabb bomba robbant: Tordai Bence frakcióvezető bejelentette, mivel pártja összeállt a DK-val, így kilép a Párbeszédből.
Nem maradtak el a választási balhék sem, Budapest I. kerületében például a Magyar Hang beszámolójából kiderült, hogy a Máltai Szeretetszolgálat 77 fős otthonába bejelentett cirka 800 venezuelai menekült fegyelmezetten leszavazott a kormánypárti jelöltekre, míg a VIII. kerületben az derült ki, hogy az egyik kormánypárti jelölt lakásába több, mint nyolcvanan jelentkeztek be. Szerencsen a regnáló független polgármester szavazatvásárlásra gyanakodva felvételt készített egy autóról, melynek egyik utasa utóbb felpofozta a városvezetőt.
V. Naszályi Márta szerint óránként 8-10 venezuelai érkezik az urnákhoz az I. kerületben, sokak telefonján egy fotó is van a fideszes eligazításrólAz akkugyárakkal érintett településeken a korábbi választásokhoz képest sokkal aktívabbak voltak a szavazók: Gödön, Iváncsán és Debrecenben látványosan megugrott a voksolók száma.
A magas részvételről az elemzők korábban azt mondták: az EP-választás szempontjából ez a klasszikus ellenzéki pártok számára jelenthet kellemetlen meglepetést, s előfordulhat, hogy a kormánypártokon és a Tiszán kívül csak a DK és a Mi Hazánk küldhet képviselőt az uniós parlamentbe. Ez csak lapzártánk után derült ki.