Mivel a hivatalos eredményeket csak az utolsó európai urnazárás után lehet közölni az európai parlamenti választásról, s Olaszországban 23 óráig voksolhattak, így a magyarországi eredményeket is csak ezt követően tehetik közzé. Itthon exit poll nem készült. A legutolsó közvélemény-kutatást a 21 Kutatóközpont tette közzé vasárnap 19 órakor, amely 44 százalékot, 11 mandátumot jósolt a Fidesz-KDNP-nek, 32 százalékot, 7-8 mandátumot Magyar Péter pártjának, a Tiszának, továbbá 8 százalékot a DK-MSZP-Párbeszéd szövetségének, ami 1-2 mandátumra lenne elég és az iroda egy mandátumot jósolt a Mi Hazánknak. A kutatás szerint a többi párt nem éri el az öt százalékos küszöböt, így uniós képviselő nélkül marad a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum.
Németországban a várakozásoknak megfelelően az exit poll szerint a CDU/CSU végzett az élen 29,5-30 százalékkal.
A sorozatos botrányok ellenére a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) lett a második 16-16,5 százalékkal.
Rosszul szerepeltek a kormánykoalíció pártjai. A szociáldemokraták az EP-választások eddigi legrosszabb eredményével, 14 százalékkal lettek harmadikok, s a 2019-es voksoláshoz képest a Zöldek is jelentős visszaesést könyvelhettek el 12-12,5 százalékos eredményükkel. A liberális FDP öt százalékot érhet el. A baloldali populista Sarah Wagenknecht pártja (BSW) 5,5 százalékot ért el. Több kis párt is bejut az EP-be, mivel Németországban az alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében nincs bejutási küszöb. A részvétel 64 százalék volt.
Nagy fölénnyel végzett az élen az első előrejelzések szerint Marine Le Pen pártja,
a Nemzeti Tömörülés (RN) 32,4 százalékot ért el, az Emmanuel Macron által fémjelzett Újjászületés mindössze 15,2 százalékot kapott, s már annak is örülhet, hogy megelőzte a harmadik helyen végzett szocialistákat.
A legutóbbi, 2019-es európai választásokon a jobboldali nacionalisták már megelőzték Macron pártját, akkor azonban csak szűk fölénye volt a RN-nek. Az eredmények bejelentése után Macron elnök feloszlatta a parlamentet. Június 30-án előrehozott választást rendeznek.
Spanyolországban igen szűk többséggel végzett az élen a konzervatív Néppárt: 21-23 mandátumot jósolnak neki, a kormányzó szocialistáknak 20-22. Az ibériai országban elmaradt a populista áttörés, a Vox csak 6-7 mandátumot szerez, a baloldali populista Sumar pedig 3-4-et. Néhány honatyát delegálhatnak az EP-be a kisebb pártok.
Szlovákiában az exit poll adatok alapján a demokratikus Progresszív Szlovákia (PS), a legnagyobb ellenzéki párt meglepően magas szavazati arányt szerezve, 27,81 százalékos eredménnyel nyert. A májusi merénylet után otthonában lábadozó Robert Fico kormányfő által fémjelzett Smer lett a második 24,76 százalékkal. Szlovákiában azonban az exit pollal kapcsolatban szkeptikusak a választók, mivel a tavaszi elnökválasztáson a kutatók az ellenzéki Ivan Korcokot hozták ki győztesnek, végül azonban a kormánypárti Peter Pellegrini nyert. Igen erős eredményt ért el a szélsőjobboldali Republika 24,76 százalékkal, a Pellegrini által fémjelzett Hang és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) valamivel hét százalék fölött szerzett, a többi párt nem érte el az öt százalékos küszöböt. A Magyar Szövetség 3,88 százalékával szintén elmaradt az öt százaléktól, így várhatóan egyetlen képviselőt sem küldhet az Európai Parlamentbe. 2019-ben az MKP még mindössze 0,4 százalékkal maradt el a bejutási küszöbtől.
Bár Geert Wilders holland szélsőjobboldali Szabadságpártja (PVV) növelte mandátumainak számát a 2019-es választáshoz képest, az előrejelzések ellenére – legalábbis az exit poll szerint – nem szerezte meg a győzelmet, s csak a második helyre szorult, a Munkáspárt és a Zöldek szövetsége mögé.
Így Wildersék elviekben hét, utóbbi nyolc képviselőt küldhetnek az EP-be.
A kampány során mind Wilders, mind riválisai az EU jövője szempontjából döntő jelentőségűnek állították be a csütörtöki szavazást. Ha a hivatalos eredmények is megerősítik Wilders pártjának második helyét, az mindenképpen komoly meglepetés lenne. A tavaly novemberi választást a PVV nyerte meg, s azóta is komoly fölénnyel vezette a közvélemény-kutatásokat. A baloldali pártok vezéralakjai – Bas Eickhout zöldpárti európai parlamenti képviselő és Frans Timmermans, a baloldali szövetség vezetője úgy vélték, hogy az exit poll eredmények az EU többi országára is hatással vannak.
Karácsony Gergely az utolsó pillanatban fordított és 324 szavazattal nyert, de Vitézy Dávid biztosan újraszámolást kér – Percről percreA várakozásoknak megfelelően az osztrák exit poll a populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) első helyét hozta ki, de fölénye nem drámai a második helyre jövendölt Osztrák Néppárttal (ÖVP) szemben.
Míg az FPÖ 27, az ÖVP 23,5 százalékot szerezhet.
A szociáldemokratákat 23 százalékra jósolják, ami ha bebizonyosodik, csalódás a második helyben reménykedő párt számára. Negyedik-ötödik helyen a liberális NEOS és az ÖVP-vel koalícióz alkotó Zöldek állnak 10,5-10,5 százalékkal.
Görögországban Kiriakosz Micotakisz pártja végzett az élen 28-32 százalékkal, a baloldali Sziriza 15-18 százalékkal lett második, a szintén baloldali PASZOK-KINAL szövetség 11-14 százalékkal harmadik. Negyedik-ötödik helyen, nagyjából holtversenyben végeztek a kommunisták és a Görög megoldás szélsőjobb párt 8-10 százalékkal.
Bulgáriában az EP választás mellett parlamenti voksolást is rendeztek. Bojko Boriszov volt kormányfő jobbközép pártja, a GERB delegálhatja az EP-be a legtöbb képviselőt (5), a liberális Folytatjuk a változásért 3 képviselővel rendelkezik majd, amint a török kisebbség pártja, a DPS is.
Közzétették az Európai Parlament első mandátumbecslését, az Európai Néppárté lehet a legtöbb képviselői hely