A 25 megyei jogú városból hét gazdát cserélt az önkormányzati választás végére

A kormánypártok nyertek Miskolcon, Egerben, Salgótarjánban, azaz visszahódították Észak-Magyarországot, valamint Baját, az ellenzék viszont a korábban Fidesz-KDNP vezetésű Győrben, Nagykanizsán és Szolnokon ad polgármestert októbertől.

Öt éve – a 2019 óta megyei városi rangra emelt Esztergomot és Baját is belértve – a kormánypártok 14, az ellenzék 11 hazai nagyvárosban ültethetett polgármestert a városvezetői székbe, ám valójában a hatpárti összefogás nyerte ezt a különharcot, hiszen Szolnokon, Nagykanizsán és Szekszárdon hiába győzött fideszes polgármester, a képviselő-testületben kisebbségbe szorultak a kormánypárti erők, így a valódi irányítás az ellenzék kezébe került. Még ha csak korlátozottan is: a koronavírus miatti veszélyhelyzet lehetővé tette a polgármesterek számára, hogy a testület nélkül hozzanak döntéseket, ráadásul idővel az ellenzéki belharcok is felmorzsolták a csekélyke előnyt. Szolnokon és Szekszárdon is akadtak, akik hátat fordítottak az összefogásnak, sőt, összebútoroztak a kormánypártokkal – akár valamilyen pozícióért cserébe –, egyedül Nagykanizsán tartott ki a helyi Éljen VárosuNK! Egyesület, s vitte végig a ciklust Balogh László kormánypárti polgármester nagy bánatára. Utóbbi vasárnap óta még szomorúbb lehet, ugyanis az ellenzéki összefogás jelöltje, Horváth Jácint simán kiakolbólította a városházáról, ráadásul az ellenzék – igaz, csak egy fős – többséget szerzett a közgyűlésben is – az előző ciklus viszont azt mutatja, hogy kitarthat az előny 2029-ig.

Szolnokon viszont patthelyzet alakult ki ismét, csakhogy ennek ezúttal az ellenzéki összefogással városvezetővé választott Györfi Mihály ihatja meg a levét: a testületben ugyanis a 9 Fidesz-KDNP-sre a polgármester 8 embere jut, s kérdés, az egyetlen LMP-s kivel szavaz majd? Hasonlóképpen nehéz a helyzete a Tatabányán újrázó Szücsné Posztovics Ilonának: öt éve az ellenzéki összefogás juttatta a polgármesteri székbe, ám közgyűlési többsége hamar odaveszett a DK-s és MSZP-s acsarkodás nyomán. Vasárnap Szücsné csapatából kilencen szereztek mandátumot, velük szemben 7 kormánypárti és egy mi hazánkos jutott be, a biztos többséghez tehát a Generációk Tatabányáért színeiben bejutott képviselő voksára is szükség lenne, csakhogy az egyesületet éppen a korábbi közgyűlés ellenzéki dezertőrei vezetik…

Ugyanilyen slamasztikába került Péterffy Attila Pécsen: az öt éve is diadalmaskodó ellenzéki polgármester 9 biztos szavazatot tudhat majd magáénak az új közgyűlésben, csakhogy a kormánypártok 11 képviselőt juttattak be, a kompenzációs listáról pedig egy-egy kutyapártos és mi hazánkos, valamint két civil került be, akik közül az egyik a széljobbossal együtt inkább a Fidesz-KDNP felé húz, vagyis elképzelhető, hogy Péterffynek kisebbségből kell kormányoznia a várost. A helyzetet bonyolítja, hogy az egyik egyéni körzetben szavazategyenlőség miatt vélhetően új választást kell majd kiírni, melynek végeredménye nemcsak az egyéni, de a kompenzációs mandátumokra is hatással lehet. Ám a pécsi polgármester még reménykedhet, a Győrt meglepetésre a Fidesz-KDNP-től elhódító Pintér Bence viszont bizonyosan komoly ellenszélben kell, hogy helytálljon. Néhány ellenzéki párt támogatta civil csapata mindössze négy tagú lesz az új közgyűlésben, ahol 14 kormánypárti feni rá a fogát, emellett a korábbi – az adriai jachtozásba belebukott – fideszes polgármester, Borkai Zsolt csapatából bekerült két képviselő sem valószínű, hogy Pintért akarja segíteni, így a két, szintén mandátumot nyert civil tevékenysége vélhetően nem oszt, nem szoroz.

Húsz megyei jogú városban viszont nyugodtan készülődhet a győztes polgármester, ugyanis megfelelő, gyakran abszolút többség áll a hátuk mögött.

Hiába a sikersztori, utoljára 2006-ban fordult elő, hogy a Fidesz-KDNP nem szerzett abszolút többséget egy megyei közgyűlésben

Narancsba borult az ország, sütheti el ismét a kormánypropaganda a megszokott panelt a megyei közgyűlési választásokról, s ha csak a felszínt nézzük, valóban: minden megyében a Fidesz-KDNP listája kapta a legtöbb szavazatot, vagyis elégedettek lehetnek a kormánypártok. A választási adatok mögé nézve viszont kiderül, messze nem olyan tökéletes a helyzet, mint azt a propagandasajtó vagy éppen – ahogyan vasárnap esti értékelőjében – Orbán Viktor kormányfő sugallja:

 – akkor Hevesben patthelyzet alakult ki –, az idén viszont Pest megyében ugyan valóban a kormánypártok kapták a legtöbb szavazatot, s nyerték el ezáltal a legtöbb – 21 – mandátumot, ám Momentum – 10 hely -, a Mi Hazánk – 8 pozíció – és a DK – 7 mandátum – együttesen 25 helyet szereztek meg a közgyűlésben, így – bár ilyen széles összefogásra kevés az esély, de – akár ellenzékbe is taszíthatják a Fidesz-KDNP-t.

Azonban nemcsak a pesti számok figyelmeztetőek, hanem a 19 közgyűlésben megszerzett mandátum eloszlása is. Öt éve a kormánypártok 245 közgyűlési helyet szereztek meg, az idén viszont csak 227-et, ami 18-as mínusz, s ez még nagyon hiányozhat. No nem a valós munkából, hiszen a megyei közgyűléseket a 2010-es fülkeforradalom óta a Fidesz-KDNP szép módszeresen megfosztotta intézményrendszerüktől és szinte összes érdemi feladatuktól:

A kormánypártok valamelyest forgácsolódásának a legnagyobb haszonélvezője a Mi Hazánk (MH) lett, mely 2019-ben még csak nyolc, az idén viszont 62 mandátumot szerzett a megyei közgyűlésekben, s vált ezzel a második erővé, igaz, mint említettük, egy látszatintézményrendszeren belül. A DK is javított öt évvel ezelőtti eredményén, 33-ról 40-re tornázta fel pozícióinak számát, egyúttal a kormánypártok és a MH mellett elmondhatja magáról, hogy minden közgyűlésben lesz képviselője. A Momentumnak ugyanehhez Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg hiányzik, ugyanakkor a liberális párt 27-ről 37-re növelte mandátumszámát. A közgyűlésekbe rajtuk kívül még 9 képviselő került be hét civil szervezet színeiben – a legtöbben, négyen Somogyban –, illetve 2-2 kutyapárti és jobbikos, valamint egy MSZP-s jutott be – a szocialisták már öt éve is csak 12 mandátumot szereztek. Ám most ezt is sikerült totálisan alulmúlni, míg a hajdani széljobb pártnak fél évtized alatt sikerült 27 közgyűlési helyről szinte lenulláznia magát. Az, hogy a parlamenti pártok közül az LMP-nek és a Párbeszédnek sem sikerült akár egyetlen árva helyet is megszereznie, nem újdonság, már öt éve is csak kívülről nézegethették a megyeházákat.