Az emberi jogi aktivista, környezetvédő jogász Čaputová 2017-ben lépett be a politikába, a Progresszív Szlovákia liberális zöld párt egyik alapítója volt, majd 2018-tól alelnöke. A Jan Kučiak oknyomozó újságíró és menyasszonya 2018 február végi meggyilkolása után részt vett a Robert Fico és kormánya bukását eredményező tömegtüntetéseken, majd a Progresszív Szlovákia (PS) jelöltjeként indult a 2019. tavaszán megrendezett elnökválasztáson, de már jelöltként kilépett a pártból. A választáson a Fico vezette kormánypárt, a Smer jelöltjét, a hazájában és Európában egyaránt népszerű és elismert diplomatát, Maroš Šefčovičot győzte le, aki akkor épp uniós biztos és közismert brüsszeli politikus volt.
Čaputová Szlovákia első olyan elnöke lett, aki nőként tölthette be az államfői tisztséget, 45 évével egyben az ország történetének eddigi legfiatalabb államfője. És talán a legnépszerűbb is.
Pedig nem volt könnyű dolga a férfiak és válságok uralta szlovák politikában. Mandátuma öt éve alatt egyetlen békés év volt, de a 2020-ban kezdődött Covid-járvány és az azt követő gazdasági-társadalmi krízis szinte eltörpült a permanens politikai válságok mellett. Öt miniszterelnök váltotta egymást - Peter Pellegrini, Igor Matovič, Eduard Heger, Ódor Lajos és Robert Fico.
Rendkívül magas népszerűségében az első törést az hozta, amikor 2021. márciusában a botrányhős és populista Igor Matovič bukása után nem oszlatta fel a parlamentet és nem írt ki előrehozott választást, ehelyett Eduard Hegernek, a 2020-as választást megnyerő Matovič-párt miniszterének adott kormányalakítási megbízást. Amikor a Heger-kabinet lemondása után sem írt ki előrehozott választást, hanem szakértői kormányt hívott életre a magyar nemzetiségű Ódor Lajossal az élén, azt már sokan úgy értelmezték, hogy a hosszú ideig hivatalban levő államfő beavatkozik a politikába, szembemegy a választói akarattal. Ennek követően támogatottsága csökkent, de mindmáig Szlovákia egyik legnépszerűbb politikusa maradt.
Čaputová a magyar kisebbséggel szemben is a „legbarátságosabb” szlovák elnök volt. Amint a pozsonyi Új Szó fogalmazott: elődeitől eltérően nem kezelte közömbösen a magyar közösséget sem. Míg Rudolf Schuster, Ivan Gašparovič, valamint a déli régiók erőteljes támogatásával megválasztott Andrej Kiska teljesen ignorálta a magyarok létét, Čaputová igyekezett gesztusokat is gyakorolni a közösség felé, amely 2019-ben egyértelműen támogatta az elnökválasztáson.
Čaputová valóban pártok fölötti államfőként viselkedett, az állandó politikai csatározásoktól hangos szlovák közéletben mérce és iránytű volt, a demokrácia és jogállam őre. Teljesítményét a nemzetközi politikában is nagyra értékelték, neve a lehetséges NATO-főtitkár utódok között is felmerült. De a második mandátumért sem szállt már versenybe. Tavaly nyáron jelentette be, hogy nem indul újra, sőt a politikából is visszavonul. Jövőjét az akadémiai szférában tervezi.