A béke ugyan nem került közelebb az Ukrajnáról szóló, vasárnap zárult békekonferencián, Kijev számára mégis inkább győzelemmel ért fel a svájci tanácskozás, hiszen a jelenlévő politikai vezetők deklarálták: tiszteletben kell tartani az ország területi integritását és Oroszországnak vissza kell vonulnia a megszállt területekről. Vlagyimir Putyin elnököt persze aligha győzik meg ezek a politikai nyilatkozatok, s már a svájci fórum előtt leszögezte: csak akkor hajlandó a békére, ha Ukrajna elfogadja a status quót, politikai tekintetben Oroszország mégis jobban elszigetelődött. Egy sor olyan állam is részt vett a svájci találkozón, így India, Dél-Afrika vagy Brazília -, amelyek kimondottan jó kapcsolatokat ápolnak Moszkvával és nem húznának ujjat Putyinnal. A zárónyilatkozatot ezen országok nem írták alá, de már a jelenlétükkel is jelezték: ők is azt szeretnék, hogy véget érjen a vérontás, amelyben már több százezren vesztették életüket.
Komoly politikai siker Kijev számára továbbá az is, hogy nyolcvan ország határozottan nemet mondott arra a megoldásra, amely szerint Ukrajna mondjon le az elfoglalt területeiről a béke fejében.
Ám Volodimir Zelenszkij elnök sem lehetett maradéktalanul elégedett. Feltűnő, hogy Joe Biden amerikai elnök nem vett részt a fórumon, ami nyilván valamelyest csökkentette a tanácskozás jelentőségét. Másrészt a zárónyilatkozat némileg visszafogottabban fogalmaz a 2023 februárjában az ENSZ Közgyűlése által elfogadott határozatnál, amely az orosz csapatok „azonnali” visszavonulását követelte.
Már több mint két és negyedéve tart a háború, s továbbra sem látjuk a végét. Az álláspontok jottányit sem közeledtek az eltelt idő alatt. Önmagában azonban az is komoly fegyvertény, hogy a világ országainak jelentős része – papíron Magyarország is – kiállnak Ukrajna területi integritása mellett és nem akarnak engedi az agresszornak.