Aggodalmat kelt Ukrajnában és az Európai Unióban is a július elsejétől kezdődő magyar uniós soros elnökség, a többi között azért is, mert az Orbán-kormány egyértelműen jelezte, számára nem Ukrajna és Moldova, hanem a nyugat-balkáni államok uniós integrációja a prioritás. A tagállamok épp ezért még a magyar soros elnökség előtt, június 25-én megtartják az első tárgyalási fordulót Ukrajnával, de az elkövetkező hat hónapban nagymértékben a soros elnökségtől függ, mely témák kerülnek napirendre és előtérbe. Bár Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánosan megígérte Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak, hogy a jövőben nem blokkolja az Ukrajnával kapcsolatos közösségi döntéseket, ez nem biztos, hogy uniós viszonylatban is állni fog főképp azután, hogy a Giorgia Meloni vezette EP-frakció elutasította a Fidesz felvételét a pártcsaládba.
Ukrajna azonban nagymértékben támaszkodhat Volodimir Zelenszkij elnök lobbierejére, akinek nem kismértékben köszönhető a nyugati támogatások jelenlegi szintje és a nyugati civil társadalmak szolidaritása. Ezt értékeli is az ukrán lakosság, legalábbis egy, a hét elején nyilvánosságra hozott felmérés szerint.
Igaz ugyan, hogy némiképp csökkent Zelenszkij népszerűsége, de az ukránok több mint 70 százaléka úgy véli, mindaddig Ukrajna elnökének kell maradnia, amíg a hadiállapot érvényben marad - derül ki Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felméréséből. Az Interfax Ukrajna hírügynökség által ismertetett közvélemény-kutatás szerint az ukránok 65-74 százaléka egyetért azzal, hogy Zelenszkij hivatali idejét meg kellene hosszabbítani, a megkérdezettek 22 százaléka gondolja csak, hogy nem kellene tovább elnöknek lennie. A kutatás annak kapcsán készült, hogy békeidőben Zelenszkij hivatali ideje május 20-án lejárt volna, március 31-én elnökválasztást kellett volna rendezni. Csakhogy az országban hadiállapot van, közvetlenül az orosz invázió után, 2022. február 24-én statáriumot vezettek be, amely kifejezetten tiltja az elnök-, parlamenti és helyhatósági választások megtartását. Az ukrán hírügynökség szerint Zelenszkij ellenfelei közül néhányan vitatják legitimitását, arra hivatkozva, hogy Ukrajna jelenlegi alkotmánya nem rendelkezik az elnöki ciklus meghosszabbításáról a hadiállapot alatt, a Kreml és sajtója pedig már csak illegitim elnökként emlegeti Zelenszkijt.
A felmérés kitért az elnök tevékenységének értékelésére is. A lakosság 56 százaléka elégedett vagy többnyire elégedett Zelenszkij tevékenységével, 37 százalékuk viszont csak „valamennyire” vagy egyáltalán nem elégedett. Az elnök népszerűségének kopását igazolja, hogy tavaly szeptemberben még 77 százalék volt elégedett az elnökkel, a felmérést végző intézet szerint azonban az 56 százalék még mindig igen magasnak számít.
A Zelenszkijt „csodáló” válaszadók aránya ugyanakkor meredeken csökkent, a 2022. júliusi 33 -ról mára 8 százalékra esett vissza. Ennek ellenére az ukránok 69 százaléka semleges vagy pozitívan viszonyul hozzá.
