Több ezren tiltakoztak Jeruzsálemben és más helyszíneken is. A gázai háború kezdete óta ez volt a legnagyobb demonstráció a zsidó államban.
Az AFP hírügynökség beszámolója szerint a tüntetők többek között olyan táblákkal vonultak, mint az „Állítsátok meg a háborút!” vagy „ Crime minister” , utóbbi szójátékkal arra utalva, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök (prime minister) ellen több vádpontban indult bírósági eljárás korrupció és hatalommal való visszaélés miatt.
A Netanjahu elleni eljárás a kormányváltással csak lelassult, de a háború miatt le is állt. A demokrácia és jogállam leépítését célzó új kormányzati intézkedések, az úgynevezett igazságszolgáltatási reform elleni tiltakozás miatt tavaly gyakorlatilag megbénult Izrael, a hadsereg tartalékosai is tiltakozásba kezdtek a szélsőjobbra és ultraortodox pártokra támaszkodó kabinet menesztését követelve, Netanjahut és kormányát tulajdonképpen a Hamász tavaly októberi brutális terrortámadása és az arra válaszként megindult háború mentette meg. A szombati tüntetésen azonban újra felbukkantak a jogállam és demokrácia védelmét valamint egy valódi nemzeti egységkormány felállítását sürgető követelések is Tel Avivban. Az Itamar Ben Gvir szélsőjobb nemzetbiztonsági miniszter által felügyelt rendőrség ezúttal is, akárcsak az utóbbi időben egyre gyakrabban, brutálisan lépett fel a tüntetők ellen.
A mostani tüntetés Netanjahu számára talán legérzékenyebb pontja az volt, hogy a tel-avivi demonstráció egyik fő szónoka Juval Diszkin, a belbiztonsági szolgálat, a Sábák 2005-2011 közötti volt vezetője is felszólalt. A nagy tekintélyű biztonsági szakember élesen bírálta a miniszterelnököt, és arra figyelmeztetett, Netanjahu vezetése alatt Izrael létfontosságú fenyegetéssel nézhet szembe. Diszkin Izrael történelmének legrosszabb, leginkább kudarcot vallott vezetőjének nevezte Netanjahut és előrehozott választást sürgetett, amely nyomán valódi egységkormány jöhet létre, mint mondta, szélsőségesek és messianisztikusok nélkül. Az izraeli média által ismertetett beszédében azt emelte ki, hogy ő is, sokakhoz hasonlóan, mindeddig vonakodott csatlakozni a tüntetésekhez, mert úgy vélte, háború idején ennek nincs helye. „De minden nap meglepődöm a kormány haszontalanságán, a háború sikertelen irányításán, a 'teljes győzelem' hazugságán, a felelősség teljes elhárításán, az Egyesült Államokkal való stratégiai kapcsolataink rombolásán, és talán a leginkább azon, hogy a kormány háttérbe szorítja azok kimentését, akik továbbra is a Hamász fogságában sínylődnek Gázában.”
Diszkin konkrét lépéseket vázolt a háború befejezése, a túszok kiszabadítása, az arab országokkal folyó, de a gázai offenzíva miatt megszakadt normalizációs folyamat folytatása, a palesztin-izraeli viszony rendezése, a libanon felől fenyegető második front megnyitásának kivédése érdekében.
A tüntetések szervezői jelezték – ezen a héten is folytatják a megmozdulásokat, csütörtökre pedig figyelmeztető sztrájkot jelentettek be.
Izraelt valóban kétfrontos háború fenyegeti, a Hezbollah Libanonból egyre hevesebben lövi Izraelt, az északi határ menti települések gyakorlatilag ki vannak ürítve a fenyegetés nagysága miatt. A Hezbollah-veszély az Egyesült Államokat is aggasztja, az izraeliek pedig attól tartanak, hogy az Irán által finanszírozott Hezbollah a térség egyik legerősebb milíciája-terrorszervezete, amelynek olyan mennyiségű rakéta áll rendelkezésére, amelyet az izraeli légvédelmi rendszerek sem képesek semlegesíteni egy összehangolt támadás esetén. Múlt héten már több magasrangú izraeli tisztségviselő tárgyalt Washingtonban a kérdésben, tegnap Joáv Galant védelmi miniszter és helyettese is az amerikai fővárosba utazott. A The Times of Israel beszámolója szerint a miniszter azt mondta, washingtoni tárgyalásai kritikusak a háború jövője szempontjából. (Az utóbbi időben egyre nő a Netanjahu-kormány és a Biden adminisztráció közötti feszültség is, ami az izraeliek szerint már a hadsereg támogatását illetve az amerikai-izraeli stratégiai szövetséget is veszélyezteti.)
