Izrael;katonaság;zsidók;

Az izraeli legfelsőbb bíróság döntése szerint az ultraortodox zsidók is behívhatók katonának

A testület szerint jogegyenlőtlenség állt fenn azáltal, hogy az ultraortodoxok túlnyomó többsége nem teljesített katonai szolgálatot.

Izraelben az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság egyhangúlag kimondta kedden az ultraortodox hívők katonai szolgálatra való behívásának jogosságát a jogegyenlőség elvére hivatkozva.

Az ügyben kilenctagúra kibővített legfelsőbb jogi grémium egyhangúlag úgy határozott, hogy az államnak nincs felhatalmazása arra, hogy elrendelje a jesiva tanulók (a vallásos felsőfokú iskolák tanulóinak) toborzásától való általános tartózkodást, és nem lehet tovább pénzt utalni azoknak a jesiváknak, melyek diákjai nem kaptak felmentést a szolgálat alól.

„Egy nehéz háború közepette az egyenlőtlenség terhe minden eddiginél égetőbb, és a kérdés fenntartható megoldását követeli meg” - írták a bírák arra hivatkozva, hogy jelenleg a katonák életüket is feláldozzák vagy kockáztatják Izraelért, miközben az ultraortodoxok túlnyomó többsége nem viseli ezeket a közterheket.

„A legdrágább dologgal, magával az élettel kapcsolatos diszkrimináció a legsúlyosabb diszkrimináció. Az ember hajlandó életét adni hazájának biztonságáért. Ezért cserébe nem vár semmilyen hasznot. Csak azt várja el, hogy mások is úgy viselkedjenek, mint ő” 

- ítélkeztek a bírók a katonai közteherviselést követelő petíciókra válaszolva.

A bíróság megállapította, hogy jogi keret hiányában nem lehet tovább állami pénzt utalni azon jesiva hallgatóknak, akik nem kaptak katonai felmentést, vagy akiknek a katonai szolgálatát nem halasztották el. A bírák határozatukban azt is megjegyezték, hogy a legfelsőbb bíróság már több mint hét évvel ezelőtt alkotmányellenesnek minősítette a jogegyenlőség súlyos és erőteljes megsértése miatt a biztonsági szolgálatról szóló törvényt, amely lehetőséget adott a jesivákban tanulóknak arra, hogy elhalasszák szolgálatukat mindaddig, amíg teljes felmentést kapnak előrehaladott életkoruk miatt.

A bíróság szerint aláássa a besorolási kötelezettség létét a kormány azon állítása, miszerint a katonai hatóságok mérlegelési jogkört kapnak arról, hogy a lakosság mely csoportjait hívják be szolgálatra, mert a bevonulási kötelezettség egyformán vonatkozik az ország állampolgáraira. A kormánynak ez a véleménye emellett ellentmond a közigazgatási hatóság azon kötelezettségének is, hogy mérlegelési jogkörét méltányosan kell gyakorolnia. A grémium hangsúlyozta, hogy „a biztonsági intézmények sürgősen munkaerőre szorulnak”.

A Fegyvertestvérek nevű szervezet, a Mozgalom a Kormányzati Minőségért és 240 magánkérelmező fordult petícióval az izraeli legfelsőbb bírósághoz a szerintük fennálló jogsérelem orvoslására. Beadványukban azt állították, hogy a kormány felhatalmazás nélkül döntött egy már érvényét vesztett rendelkezés alkalmazásáról, és a hadkötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket az ország elsődleges alaptörvényeiben kell rögzíteni a kneszetben, s azoknak meg kell felelniük a jogegyenlőség elvének.

Az ultraortodox pártok miniszterei és parlamenti képviselői támadták a legfelsőbb bíróság döntését, melyet a jobb- és baloldali pártok, valamint a petíció benyújtói egy emberként üdvözöltek.