Nem tervezik az egészségügyben dolgozók ismétlő oltását szamárköhögés elleni szérummal – közölte a Népszava kérdésére a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK).
A szervezetet azután kerestük meg, hogy – mint azt lapunk elsőként megírta – súlyos incidens történt a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben (GOKVI): maszk nélkül hosszabb időt töltött a gyermekkardiológiai intenzív részlegen, a szívsebészeti beavatkozásra váró, illetve a műtéten már átesett főként újszülöttek között egy járványügyes, akiről később kiderült, hogy szamárköhögése van.
A Népszava cikke nyomán rendőrségi vizsgálat indult a gyermekintenzív osztályt maszk nélkül ellenőrző szamárköhögéses kormányhivatali dolgozó ügyébenAz NNGYK a nemleges választ azzal indokolta:
nem ismert olyan tudományos adat, amely azt bizonyítaná, hogy az egészségügyi dolgozók széleskörű oltása hatékony védelmet nyújtana a betegség terjedése ellen, illetve, hogy mindez milyen mértékű védelmet biztosítana az újszülöttek, csecsemők fertőzésének megelőzésére.
Az NNGYK hozzátette: az tudományosan igazolt, hogy a felnőttkori ismétlő oltás kiváltotta védelem gyorsan csökken. Az ismételt újraoltások esetén ez a csökkenés még kifejezettebb, azaz az újraoltás viszonylag rövid távú védettséget ad. Ezért az egészségügyi dolgozók kampányszerű oltása nem tervezett.
Ám ha mégis indokolt, akkor a dolgozók oltásáról az intézmények egyedileg intézkedhetnek
– írta a hivatal.
A Népszava cikke nyomán rendőrségi vizsgálat indult a gyermekintenzív osztályt maszk nélkül ellenőrző szamárköhögéses kormányhivatali dolgozó ügyébenTöbb kórházban is érdeklődtünk, tervezik-e dolgozóik szamárköhögés elleni újraoltását, ám mindenütt azt mondták: erre nincs forrásuk, amúgy is költségvetési felügyelő „segíti” a gazdálkodásukat. Lapunk úgy tudja:
a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben történt incidens után, a kontaktuskutatást követően hozzáláttak az oltásigények felméréséhez és elrendelték az oltóanyag beszerzését is.
(Az, hogy végül a csecsemők közül hányan betegedhettek meg a járványügyi ellenőr miatt, csak a két-négy hetes lappangási idő után derülhet ki. A veszély nagy: a csecsemők immunrendszere még kialakulatlan, és szamárköhögés elleni oltást is két hónapos korban kapnak először. Azaz az intézmény két szintjén lévő csecsemő és gyermekintenzív osztályon lévő kicsik gyakorlatilag védtelenek voltak.)
Azt – lapunknak küldött válaszában – az NNGYK is elismerte, hogy az egészségügyi dolgozók fokozottan ki vannak téve a fertőződés kockázatának, és az egészségügyi intézményekben való terjedés elsősorban az ott ellátott csecsemők, illetve immunhiányos betegek számára jelenthet kockázatot. Közölték azt is,
az EU számos országához hasonlóan 2024-ben Magyarországon is megemelkedett a jelentett szamárköhögéses esetek száma, de országos járvány nincs.
A járványügyi hatóság mind az előforduló esetleges megbetegedéseket, mind a cirkuláló kórokozót figyelik és indokolt esetben megteszik a szükséges járványügyi intézkedéseket. Ennek része például, hogy az NNGYK a kormányhivatalokon keresztül arra kérte a felnőtt és gyermek háziorvosokat: ha találkoznának pácienseik körében szamárköhögés-gyanús tünetekkel, jelentsék az esetet a járványügynek és haladéktalanul végeztessenek labordiagnosztikai vizsgálatokat. Ha a beteg szoros környezetében a légúti tünetekkel rendelkező betegeknél fennáll a szamárköhögés gyanúja, a laboratóriumi vizsgálat náluk is kötelező. A tünetmentes kontaktok mikrobiológiai vizsgálata nem indokolt – írták.
Mint arról korábban beszámoltunk:
a szamárköhögés rendkívül fertőző betegség, amelynek a fogékonysági indexe 90 százalékos.
(Ez a mutató azt jelzi, hogy 100 emberből, akinek nincs védettsége, például oltással vagy egy korábbi szamárköhögés átvészelésével, mennyien lesznek betegek, ha találkoznak a kórokozóval.) A fertőzés ellen 2-3-4 hónapos korban adják az alapvédettséghez az oltást. Ezt 18 hónapos, 6 és 11 éves korban is megismétlik. A vakcina azonban legfeljebb öt évre nyújt védettséget, azaz ismételni kellene időről időre, csak hogy később erre nem figyelmeztetik a lakosságot. Ráadásul az iskolás koron túl az oltóanyag térítésköteles és az ára is meglehetősen borsos, tízezer forint feletti.
A magán- és a közellátás összehangolásáról beszélt az egészségügyi rendszer átalakításhoz korábban az Orbán-kormánynak sorvezetőt készítő cég partnereA 41 milliárd forintos adósságrendezés után is marad egy 41 milliárdos tartozása a kórházaknak