Helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) főpolgármesterválasztás eredményéről szóló határozatát a Kúria. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. A most helybenhagyott határozat szerint a június 9-i választáson Karácsony Gergelyre 371466 szavazatot adtak le, míg Vitézy Dávidra 371142 voks érkezett. Ennek alapján a bizottság a Párbeszéd-Demokratikus Koalíció-Magyar Szocialista Párt jelöltjét nevezete meg a választás győztesének. A fenti eredmény ellen Vitézy Dávid megtámadta, mondván a leadott szavazatok érvénytelenségének meghatározásakor megsértették a választási törvényt és kérte az érvénytelen szavazatok újraszámolását. Ez meg is történt, amelynek eredményeként 41 szavazatnyira olvadt a két induló közötti különbség.
Vitézy Dávid június 13-án fellebbezés-kiegészítést nyújtott be, kérve a szavazás megismétlését a IV. és a VII. kerületben, mondván „szinte láthatatlan vékonysággal húzták ki a visszalépett jelölt, Szentkirályi Alexandra nevét”, ami az LMP jelöltje szerint a trükközés, a joggal való visszaélés és a csalás határmezsgyéjén mozog, nem történik meg, sok ezer érvénytelen szavazat elkerülhető lett volna ebben a két kerületben, és az eredmény valószínűleg messze nem az lenne, amit most ismerünk. Azt is hozzátette: a 41 szavazatos különbség szinte hibahatáron belül van és áll az új választás elé. A kérelme szerint nem csupán az érvénytelen, de az érvényes szavazatok megszámlálása is jogsértő volt.
Döntött a Kúria, a következő öt évben is Karácsony Gergely lesz Budapest főpolgármestereFellebbezést nyújtott be Karácsony Gergely főpolgármester is, aki a választás eredményének megsemmisítését és a választás megismétlésének elrendelését kérte Budapest valamennyi szavazókörében. Az ellenzéki politikus szerint több kerületben nem volt jelen a helyi választási bizottság tagja az érvénytelen szavazatok újraszámlálása miatt elrendelt urnabontáskor, a szavazatok nem voltak megfelelően kötegelve. Álláspontja szerint mindez kétséget ébreszt azzal kapcsolatban, hogy történt-e visszaélés az urnabontásoknál, garantálható volt-e a szavazólapok tartalmának változatlansága.
A Kúria mindkét fellebbezés esetében arra jutott, hogy a felülvizsgálati kérelmek nem voltak elég alaposak.
Vitézy Dávid esetében még hozzátették, hogy a választási jogorvoslathoz való jog nem korlátlan, csak a törvényben meghatározottak szerint élhetnek vele. A Kúria jogszerűségi felülvizsgálatot végez és arról dönt, hogy a megtámadott határozat sérti-e az adott jogszabályt. A Kúria azt ugyan alátámasztottnak tartotta, hogy a fővárosi kerüeltekben nem egységesen hajtották végre a visszalépett jelölt nevének törlését a szavazólapokról, olyan azonban nem volt, ahol nem húzták volna ki. A választási törvény azonban nem szabályozza a törlés pontos végrehajtását, így a vékony vonallal való áthúzás nem jogsértő. Azt pedig Vitézy Dávidnak nem sikerült bizonyítania, hogy ez a törlési mód alkalmas lett volna a választók megtévesztésére, vagy azt, hogy a Szentkirályi Alexandrára leadott érvénytelen szavazatokat megfelelő törlés esetén rá adták volna. A Kúria szerint a kérelmezőnek nem sikerült egyértelműen bizonyítani azon állítását, hogy a megtévesztés tömeges jellegű lett volna, „távoli összefüggés” pedig nem elfogadható ebben az esetben. Az sem nyert szerintük bizonyítást, hogy a két említett kerületben leadott nagy számú érvénytelen szavazat és a törlés milyensége között ok-okozati különbség lenne, ezt sok egyéb tényező is előidézhette. „Az oksági kapcsolat legalább valószínűsítéséhez szükséges lett volna annak igazolása is, hogy csak ebben a két kerületben alkalmaztak vékony vonallal való áthúzást és csak ebben a két kerületben volt szignifikánsan magasabb az érvénytelen szavazatok száma. Továbbá azt is be kellett volna mutatni, hogy azokban a budapesti kerületekben, ahol vastag kihúzást alkalmaztak, lényegesen kevesebb volt az érvénytelen szavazatok száma”- írta határozatában a Kúria.
De Karácsony Gergelynek sem sikerült alátámasztania a kérelmét. A választás megismétléséhez részletesen ki kellett volna fejtenie és meggyőző bizonyítékokkal alátámasztania az újraszámláláskor elkövetett jogsértéseket és azt is, hogy ez érdemben befolyásolta volna a főpolgármester-választás eredményét. A főpolgármester „felülvizsgálati kérelme azonban még arra vonatkozó állítást sem tartalmaz, hogy az újraszámlálás során a főpolgármester-választás eredményére kiható súlyos jogsértések történtek, pusztán a kétségeit vetette fel. Konkrétum nélkül hivatkozott a kötegelésre vonatkozó jogsértésekre is, a kétség szintjén megfogalmazott felvetések pedig nem adnak jogalapot a választás eredményének vizsgálatára és főként nem a szavazás megismétlésére.
A Kúria rámutat továbbá arra, hogy az újraszámolás körülményeinek szabálytalansága – annak még bizonyítottsága esetén is – csak 560 szavazólap érvényessé nyilvánítását érintené, ami a főpolgármester-jelöltekre leadott szavazatok sorrendjén nem változtatna. Mindezek alapján az NVB döntését törvényesnek és megalapozottnak tartja a Kúria. Ismételt szavazásnak nincs helye.
