– Nem mozdul itt semmi. Ez egy halott vidék. De nehogy azt higgye, hogy Rogán apósa felvirágoztatta volna a környéket, ha sikerül megszerezniük Laci bácsiéktól a több mint ezer hektárnyi földterületet. Biztos nem azért kellett volna nekik, hogy újraindítsák a tehenészetet, vagy munkát adjanak az ittenieknek a mezőgazdaságban. Aki ezt gondolja, az naiv. Azért kellett a föld, mert fel lehet rá venni a földalapú támogatást, hektáronként hetvenezer forintot, meg aztán esetleg az erdőtelepítésit, amiről addig a nép még azt se tudta, hogy lesz.
De ők közel vannak a tűzhöz, sokkal jobban értesülnek arról, milyen uniós pénzek érkeznek. Talán annyi volt a pechjük, hogy kibukott az ügy, ezért a „főnök” rájuk szólt, hogy ezt azért mégse – így lamentált a lénárddaróci polgármesteri hivatal előtt egy középkorú helybeli asszony. Arról kérdeztük: mi történt azóta, hogy Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felesége, apósa és néhány üzlettársuk 2020. végén – néhány héttel a miniszteri frigy előtt – egy 1,5 milliárdos gigahitel segítségével, mindössze nyolcvanöt millió forintos önerővel meg akart venni a térségben nyolc település határában mezőgazdasági földeket egy magyar származású, amerikai férfitól és tulajdonostársaitól.
A történetről lapunk is beszámolt, majd később arról is, hogy a nagy üzlet végül meghiúsult, mert az illetékes kormányhivatal elutasította a szerződés bejegyzését a Dédestapolcsány, Nekézseny, Kisgyőr, Tardona, Borsodbóta, Csokvaomány, Csernely, Lénárddaróc, és Sáta körüli földekre. A közel 1200 hektáros területtel a hazai földbirtokosok középmezőnyébe kerültek volna a vevők, szakértők szerint ugyanis alig 500 hasonló méretű vagy nagyobb birtoktest van Magyarországon.
Sokakat megkérdeztünk a környéken, mi lett azóta ezekkel a földekkel, és igencsak eltérő válaszokat kaptunk. Volt, aki szerint továbbra is az eredeti, az Egyesült Államokban élő tulajdonosok birtokolják, de több helyi vállalkozónak is bérbe adják a területeket. Mások szerinte egyelőre csak „jegelik” az adásvételt, és mivel nem hirdették meg azóta sem újból ezeket a földeket, lehet, hogy valamikor mégiscsak a Rogán Antalhoz köthető családtagok veselkednek majd neki újra a vásárlásnak.
Akadt, aki szerint „teljesen normális”, ha egy újgazdag família földet vesz, ráadásul annak idején piaci árat kínáltak a szántókért, legelőkért, és nem nyomott áron akarták megvenni. Igaz, nem a saját zsebükből fizették volna a vételárat, hanem a már akkor is kormányközeli, azóta pedig a Mészáros Lőrinc-féle MBH-ba olvadt Budapest Bank gigahiteléből, amihez földi halandó amúgy normál körülmények között nem nagyon jutna hozzá.
Próbáltunk információkat kérni a lénárddaróci polgármesteri hivataltól – e település határában van a tervezett adásvétel részét képező elhagyatott tehenészeti telep és több nagyobb földdarab is –, de egy sima hétköznap délután kettőkor senkit nem találtunk ott, minden ajtó zárva volt.
– Ez errefelé teljesen normális – jegyezte meg egy arra sétáló férfi, szerinte Borsod-Abaúj-Zemplén megye ezen részén még a fű se nő, nincs értelme egész nap nyitva tartani. Alig kétszázötvenen laknak a településen, az ügyintézés jó része pedig a közös önkormányzati hivatali székhelyhez, Nekézsenyhez tartozik. Végül szerencsénk lett, érkezett egy asszony a falubusszal, akit megkérdezhettünk: vajon a hivatalban tudnak-e az ominózus földek sorsáról.
– Nézzék, azt tudom mondani, hogy ha errefelé valaki el akar adni bármilyen földet, azt ki kell függeszteni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján. Mivel ezeket én rajzszegezem fel, feltűnt volna, ha több száz hektáros birtokok cserélnének gazdát, de ilyen nem történt – mondta. Egy, a helyi kocsmából kilépő férfi szerint viszont épp az a gyanús, ami nem gyanús, vagyis, hogy nem történik semmi.
„Elálltak a földek értékesítésétől”
– Amerikai ügyfeleim elálltak a földek értékesítéstől, s amikor legutóbb beszéltem velük, azt mondták: haláluk után majd az örököseik eldöntik, mihez kezdenek a magyarországi birtokokkal. Hetven év feletti emberekről beszélünk, akik korábban hazaköltöztek Magyarországra, itt éltek sokáig, a Lénárddaróc és Csokvaomány között lévő Kismezőpusztán laktak, s ott működtettek egy állattenyésztéssel és mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozást, a Barna Vállalkozás Kft-t. De amikor néhány éve visszatértek az Egyesült Államokba, ezt a tevékenységüket felszámolták - mondta a lapunknak Mustos Lajos ózdi ügyvéd. Az ő irodája készítette elő annak idején az eladók – ifjabb és idősebb Halmos John, Barna László és Barna Izabella – valamint a vevők – Obrusánszki Zsolt és felesége, lányuk, Obrusánszki (ma Rogán) Barbara és két nyíregyházi illetőségű magánszemély, Farkas Zsigmond és Mageráné Mező Szilvia – közötti, végül meghiúsult adás-vételi szerződést a borsodi földekről, amelyek 209 különböző helyrajzi számon, nyolc település környékén találhatók. Az ügyvéd hozzátette: a több mint 1000 hektárnyi területet jelenleg 5-6 környékbeli gazdálkodó műveli, akikkel bérleti szerződést kötöttek a tulajdonosok, s a csokvaományi önkormányzat is bérel földet tőlük.
– Laci bácsiékat, a tulajokat itt mindenki szerette. Annak idején, megpróbáltak életet lehelni a környékbe, gazdálkodtak is, vettek földeket, aztán visszamentek Amerikába. De már ők is elég idősek, nem életszerű, hogy ha négy éve el akarták adni a földjeiket, akkor most miért nem teszik – mondta.
A rogáni „földügy” egyébként úgy pattant ki, hogy az Átlátszó felfigyelt a tardonai polgármesteri hivatal által közzétett, 2020 novemberében kötött földvásárlási szerződésre, amelyben az egyik vevő a Rogán Antalhoz egy hónappal később, decemberben feleségül ment Obrusánszki (ma Rogán) Barbara volt, a másik pedig az időközben a miniszter apósává lett Obrusánszki Zsolt. Megkérdeztük Czakó Tivadart, Tardona független polgármesterét, vajon az elmúlt három és fél évben került-e ki újabb, a területet érintő adásvételi hirdetmény, mire azt felelte: nincs tudomása ilyenről. Gulyás János, a földekkel szintén érintett Borsodbóta harminc éve regnáló, és most is újraválasztott munkáspárti polgármestere ennél valamivel több információval bírt. Szavai szerint az ő nyolcszáz lelkes faluja határában lévő közel száz hektárt az USA-ban élő tulajdonosok négy évre bérbe adták egy csokvaományi házaspárnak, elsődlegesen azzal a feladattal, hogy állítsák vissza az eredeti állapotot, vagyis a bozóttal, fával benőtt területet kaszálják le, tegyék rendbe, s feleljen meg újra a legelő besorolásnak.
Vagyis a fentiekből egyelőre annyi tűnik ki: a nagy földbiznisz 2021-ben ugyan meghiúsult, de a terület azóta sem kapott (keresett) új gazdát, s egyelőre rövid távú, néhány éves bérleti szerződésekkel tartják fent a mostani állapotot.
Földek nem, kastély igencsak
Rogán Antal feleségének szülőfalujában, Dédestapolcsányban található a Serényi grófok eklektikus stílusban épült 5 ezer négyzetméter alapterületű kastélya, amelyet az utolsó örökös, gróf Serényi Ödön 1961-es halála után előbb pedagógus-üdülőként majd szociális otthonként hasznosítottak. Később eladósorba került, s a Magyar Narancs cikke szerint 2021 májusában az épületet a hozzá tartozó 5 hektáros parkkal a Dunai Fedélzet Zrt. vásárolta meg. „A faluban az adásvételnek azzal ment híre, hogy a kastély új gazdája maga Rogán Antal, akinek új felesége, Rogán Barbara Dédestapolcsányba való. A vevő azonban nem a miniszterelnök kabinetfőnöke, hanem egy olyan üzletember, aki félmilliárd forintért jutott önkormányzati ingatlanokhoz átlagosan 30 százalékos árengedménnyel azokban az években, amikor Rogán Antal vezette az V. kerületi önkormányzatot. A Dunai Fedélzet Zrt. mögött Fintha-Nagy Ádám áll, közölte kérdésünkre a cég ügyvezetője, ami meglepetést nem okozott, ugyanis a Dunai Fedélzet Zrt. ugyanabban a lakásba jegyezték be, mint Fintha-Nagy ingatlanos cégét, amely több belvárosi önkormányzati ingatlannal gazdagodott” – írta annak idején lap.
A faluban most lapunkban többen elmondták: tudomásuk szerint az elmúlt években folyt némi felújítás, akadt, hogy török vendégmunkások is dolgoztak az épületen, de arról nincs hírük, hogy mikor fejeződik be a munka, s arról sem, hogy szállodaként vagy inkább egyfajta földbirtokosi magánkastélyként hasznosul majd a méltóságteljes nyári lak, amelynek alapterületéből nagyjából száz átlagos méretű panellakás telne ki.
