Oroszország;sajtó;média;betiltás;444.hu;

Reagált az orosz nagykövetség a 444 betiltására, ezzel pedig megelőzte az Orbán-kormányt, amelyik még mindig hallgat az ügyben

„Az orosz fél többször figyelmeztette az EU vezetőségét, hogy politikai indíttatású intézkedései nem maradnak válasz nélkül” – szögezte le a nagykövetség. Hozzátette, a magyar forrás az ukrajnai különleges katonai műveletről szóló pontatlan információk szisztematikus terjesztése miatt került a listára, aminek megerősítése szerinte a portál számos publikációjában megtalálható.

Az orosz külügyminisztérium 81 EU-tagországbeli médiumot tett elérhetetlenné az Orosz Föderációban, köztük Magyarországról a 444-et, azzal az indokkal, hogy a portál „rendszeresen terjeszt hamis információt” az Ukrajnában zajló „különleges katonai műveletről”, vagyis a Vlagyimir Putyin parancsára 2022. február 24-én elindított háborúról. A portál már a tiltás bejelentésének napján megkereste az ügyben az orosz nagykövetséget, amely most a Telegram-oldalán magyarázta meg a döntést, ezzel pedig hamarabb reagált a történtekre, mint a magyar kormány.

– Emlékeztetünk arra, hogy az orosz fél többször figyelmeztette az EU vezetőségét, hogy politikai indíttatású intézkedései nem maradnak válasz nélkül – szögezte le válaszában a nagykövetség. A bejegyzésben az áll,

az orosz média „zaklatása” az Európai Unió és a kollektív Nyugat régóta tartó és szisztematikus gyakorlatává vált, amelynek politikai berendezkedése nem jön zavarba attól, hogy a konkrét hazai kiadványok és egyes újságírók elleni „célzott” korlátozások egyértelműen ellentmondanak a szólásszabadság elvének, amelyet buzgón védelmeznek.

„Az Izvesztyija, a Rosszijszkaja Gazeta és a RIA Novosztyi kiadványokat érintő közelmúltbeli döntések korántsem az első ilyen jellegű ellenséges gesztusok. Az orosz sajtó elleni korábbi offenzíva eredményeként például lehetetlenné vált a Rosszija 24 és a Russia Today televíziós csatornák sugárzása az EU területén, és az európai televíziós műsorszóró hálózatot alaposan »megvédték« az orosz csatornáktól. Valóban, június 25-én, válaszul az Izvesztyija hírügynökség, a Rosszijszkaja Gazeta és a RIA Novosztyi tevékenységének fent említett, az Európai Unió által indokolatlanul bevezetett korlátozására, az Oroszországi Föderáció az európai tömegmédia eszközökre vonatkozó megfelelő korlátozásokat vezetett be. Egy 81 médiumot tartalmazó listát hagytak jóvá, köztük egy magyar internetes portált, a 444-t is” – írta a nagykövetség. Majd megjegyezte, hogy

„a magyar forrás az ukrajnai különleges katonai műveletről szóló pontatlan információk szisztematikus terjesztése miatt került a listára”, aminek megerősítése szerinte megtalálható a 444 számos publikációjában.

Mint arról lapunk is beszámolt, bár az Orbán-kormány még nem reagált a történtekre, szerdán megakadályozta annak a közös nyilatkozatnak a kiadását, amelyben elítélték a Kreml döntését a sajtóorgánumok oroszországi működésének betiltásáról. Emiatt azt végül az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Joseph Borrel adta ki.