Elvesztette helyi védettségét a 67 éve épült érdi víztorony, amelynek a sorsa megpecsételődött, azaz lebonthatóvá vált – írja a 24.hu Érd közgyűlésének csütörtöki döntése nyomán. Az ügy régóta húzódik, az 1957 évben épült víztorony 2010 óta helyi, majd tavaly szeptember óta ideiglenes műemléki védettség alatt állt. Utóbbiról az érdi városvédő aktivisták kezdeményezésére a Pest Vármegyei Kormányhivatal döntött. Csakhogy az építmény egy német cég, a létrák és állványok gyártásával foglalkozó Krause Kft. ipari területén található, s a cég fejlesztési tervének egy nagy csarnok építésének az útjában áll. Így a végzést tavasszal a kormányhivatal is visszavonta.
Az érdi önkormányzat korábban azzal érvelt a helyi védettség megszüntetése mellett, hogy az iparszegény agglomerációs város évi több tíz millió forintos bevételtől esne el, ha a létragyár tulajdonosa nem Érden, hanem valahol máshol valósítaná meg az ipari fejlesztését. Márpedig a cég kilátásba helyezte, hogy kivonul Érdről, ha a fejlesztést nem hajthatja végre az eredeti elképzelései szerint.
A víztorony elbontása ellen tiltakozó civilek nevében Tolmár Klára az idén tavasszal levélben fordul Lázár János építési és közlekedési miniszterhez. A tárca válasza május 23-án érkezett meg, ebben Lánszki Regő építészeti államtitkár azt írta, hogy a tárca szerint indokolt a helyi védelem, és álláspontjuk, hogy a víztorony megmaradása összeegyeztethető lehet a beruházással is. Érd kommunikációs vezetője László Ferenc a lap megkeresésére azt mondta, hogy Stefan Krause, a német anyacég tulajdonosa ragaszkodott az eredeti tervekhez, ha ehhez az önkormányzat nem járulna hozzá, összepakolnak, és Lengyelországban valósítják meg a fejlesztést. Ezzel a város nemcsak a 60–70 millió forinttal növekedő adóbevételét veszítené el, hanem az iparűzési adóként már eddig befizetett 500 millió forintot is.
Megmaradjon-e Érden a műemléki védettségű víztorony vagy mondjon le az önkormányzat több tíz millió forintról?A csütörtökön végül megadott hozzájárulás fejében a német cég kompenzáció címén 47 millió forintot fizet be az érdi városfejlesztési alapba, amelyet két utca leaszfaltozására költenek, a maradék pénz felhasználásáról pedig a lakosság bevonásával születik döntés. Tolmár Klára, a víztorony elbontása ellen tiltakozó civilek képviselője ezt nem fogadja el, és kilátásba helyezte, hogy törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez a közgyűlés csütörtöki döntésével szemben.
Az egykori polgármester súlyos örökséget hagyott a kormánypártnak Érden, miközben a helyi Fidesznek a kegyelmi-botrány is rontotta az esélyeit