Itt a nyár, megvoltak a tanévzárók, a vizsgaidőszaknak is hamarosan vége, a szünidőben részben csökkentett üzemmódban működnek a könyvtárak, de ilyenkor sem áll meg az élet.
Ezek az intézmények szinte együtt lélegeznek az oktatás menetrendjével, de mit mutatnak a számok a fiatal generáció könyvtárhasználati szokásairól? Az ország négy intézményét kérdeztük.
Hamar felnövünk hozzá
A sajtó általánosan sokat foglalkozik mostanában az olvasási szokásokkal, meglepő lehet, de könyvtárba az is beiratkozhat, aki még meg sem tanult olvasni, a korhatár konkrétan 0 év. Bár Kovácsné Koreny Ágnes, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) vezetője hozzáteszi, a 18 év alattiak kizárólag törvényes képviselőjük készfizető kezessége mellett iratkozhatnak be. Viszont utána az önálló könyvtárhasználatnak semmi akadálya, de persze gyerek csak gyermekkönyvtárból kölcsönözhet. Ráadásul a könyvtári beiratkozás a kulturális törvény értelmében jelenleg a 16 éven aluliaknak ingyenes, diákigazolvánnyal pedig afölött feleannyiba kerül. A vezető arra is felhívja a figyelmet, hogy egy új jogszabály a jövő évtől 16 éves korról 25 évre emeli a könyvtári beiratkozás díjmentességének határát.
Az intézményeknél rákérdeztünk az új beiratkozókra. Veszprémben a fiatal generáció korosztályaiból általános iskolás: 883 fő, középiskolás: 283 fő, egyetemista: 132 fő. Emellett fontos az olvasójegyüket meghosszabbítók száma, mely az Eötvös Károly Megyei Könyvtár esetén így néz ki: általános iskolás: 871 fő, középiskolás: 472 fő, egyetemista: 142 fő. Az adatokról Oros Sándor, az EKMK szervezési igazgatóhelyettese azt mondja, nagyjából az „utolsó békeév”, tehát a Covid előtti időszak számaival egyeznek meg, tehát a járvány hatása már végképp elmúlt. – Szerencsére az átlagosnál nagyobb fogyási tendencia nem figyelhető meg, a sokéves átlag is hasonló számokat mutat. Jellemzően a középiskola utáni években veszítünk olvasókat, egyetemista olvasóink száma évről évre stagnál, de figyelembe kell venni, hogy a Pannon Egyetem műszaki beállítottságú, így lényegében nem alacsony ez a szám – válaszolt.
A kisebb a több
Pécs jó hírű bölcsészkarral büszkélkedhet, de az egyetemista korosztály (18–30 év) esetében az ottani Csorba Győző Könyvtár (CSGYK) esetében is tapasztalható volt egy 7 százalékos csökkenés. Ez az adat azonban becsapós lehet, hiszen ahogyan az az igazgató, Miszler Tamás által küldött válaszból kiolvasható: statisztikai adataikat a CSGYK egészéből adják, ez úgy áll össze, hogy a Tudásközpont adatait felezik a PTE Egyetemi Könyvtárral, ehhez jönnek hozzá hét fiókkönyvtárának adatai. Pécsen tavaly összesen 21 657 beiratkozott olvasó volt (nagyjából 2,5%-kal több, mint 2022-ben), ebből 3791 volt az új beiratkozó, 17 866, aki olvasójegyet hosszabbított. A CSGYK-ban életkor szerinti bontásban látják az adatokat, eszerint 14 év alatti, tehát az óvodás és általános iskolás olvasóinak száma 2023-ban 5417 fő volt, ez a 2022-es évhez képest 12,5 százalékkal több. Tapasztalható növekedés a középiskolás korosztály (14 és 18 év között) esetén is, csekély, 0,5 százalékos, összesen 1743 fő a beiratkozott.
Kaposváron a helyi olvasókat kiszolgáló Takáts Gyula Könyvtár (TGYK) legtöbb új beiratkozója a 14 éven aluli korosztályból volt – nyilván kisgyermekkorban lépnek először kapcsolatba a könyvtárral életkor szerint az emberek – jegyezte meg Rázsits Veronika, a TGYK igazgatója –, de gimnazista és egyetemista is volt több száz új beiratkozónk, ez utóbbi lehetséges, hogy a megújult Tinisarkunknak köszönhető, amelyet igyekeztünk e korosztály igényei szerint berendezni, elhelyezni. Itt lazábban lehetnek, nincs az a szigor, mint ami az emberek fejében egy könyvtárról él, lehet heverészni, tanulni, beszélgetni, kicsit el lehet „bújni” – válaszolt az igazgató, hozzátéve, hogy alapvetően nőtt a fiatal (0–25 év) olvasók száma.
Az FSZEK kiterjedt fővárosi intézményként privilegizált helyzetben van, közel 300 ezer beiratkozott olvasója volt 2023-ban, ebből a 14 év alattiak 34 545 fővel; a 14–17 évesek 11 004 fővel, míg a 18–29 évesek 52 103 fővel képviseltették magukat. Mindezek mellett itt is hasonló látszik: sok az általános iskolás, alapvetően kevesebb a középiskolás. – Az újonnan beiratkozottak száma arányaiban az egyetemisták körében növekedett a leginkább. Ehhez mindamellett, hogy a könyvtár ideális helyet biztosít az egyéni és csoportos tanuláshoz, vizsgákra való felkészüléshez, az is hozzájárul, hogy a vidékről érkezett egyetemi hallgatók ebben az időszakban válhatnak és válnak könyvtártagokká az FSZEK-ban – válaszolt Kovácsné Koreny Ágnes, aki kiemelte, a járvány okozta visszaesés után az olvasószámok mutatói szépen visszaálltak, a fiatal használók száma nem kiugróan, de határozottan az összes tag létszámához képest százalékosan magasabb. Az FSZEK egyébként 2024 már majdnem lezárt első fél évében a tavalyi első fél évhez képest további 5 százalékos beiratkozói többletet tapasztalt.
Vizsgadrukk és manga
A 6–11 évesek a legaktívabb könyvtárhasználók, és arányaiban csekély százalékban veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait a középiskolások, de akik járnak, rendszeres látogatók, gyakori a közös tanulás, közösségi térként is használják az intézményeket. Ez jellemzi a veszprémi könyvtár fiataljait, de általános tapasztalatnak látszik. – Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy kifejezetten a középiskolások számára szervezzünk programokat, úgy alakítsuk át tereinket, hogy nekik megfeleljen. Sok könyvtárhoz hasonlóan külön helyiséget hoztunk létre, illetve őket megcélzó programokat indítottunk (manga- vagy hip-hop előadás-sorozat), és kiemelten fontosnak tartjuk állománygyarapításkor az ő igényeiket, a nekik szóló dokumentumok vásárlását – fejtette ki Oros Sándor.
A vizsgaidőszakban érthető módon növekszik az egyetemisták száma a könyvtárakban – jellemzően a kölcsönzések száma nem nő, inkább a helyben tanulásra van igény, emiatt vizsgaidőszakban hosszított nyitvatartással üzemel a Tudásközpont – válaszolt Pécs. Kaposváron a belvárostól igen távol esik az egyetemi kampusz külön könyvtárral, a hallgatók nagy része ott tanul, de egyre több középiskolás fedezi föl és tölti iskola utáni a szabadidejét a Tinisarokban, nyáron is, aminek külön örülnek a TGYK-ban. Az FSZEK igazgatója az aktív könyvtárhasználat kapcsán pedig elmondta, náluk az kisiskolások kölcsönöznek legtöbbet, de ez adódhat abból is, hogy a gyerekkönyvek rövidek, míg a ritkán, de szakkönyveket kölcsönző egyetemisták akár hónapokig tartják maguknál a dokumentumokat.
Közkedvencek közkézen
Végül megkérdeztük a könyvtárakat a népszerű szerzőkről: kiket kölcsönöztek a legtöbben a fiatalok az írók közül? A fővárosi igazgató válaszában kitért arra, jócskán befolyásolja a kölcsönzési számot az, hogy konkrétan milyen korosztályt céloz meg az adott mű. Hiszen ahogy már kiderült, a középiskolások kevésbé aktívak, ugyanakkor olvasmányaik hosszabbak, velük szemben a kicsik számára akár minden héten kölcsönöznek új könyvet.
Az FSZEK-ban a legtöbbet kölcsönzött magyar gyerekirodalmi szerzők egyébként Bartos Erika, Berg Judit, Marék Veronika, Dániel András, Csukás István, Kertész Erzsi, Pásztohy Panka, Bálint Ágnes és Leiner Laura.
A veszprémi könyvtárban is évek óta ugyanazok a szerzők vezetik a sikerlistákat, természetesen mindig a legújabb kötetek a legnépszerűbbek. 2023-ban Berg Judit Lengemesék: Tavasz a Nádtengeren című könyvét kölcsönözték ki legtöbbször, de az első tízben Bartos Erika négy kötetével is szerepel, elegáns helyre került a külföldi Jeff Kinney, aki a roppant népszerű Egy ropi naplója sorozatával érdemelte ki a harmadik és negyedik helyet, utána Leiner Laura jön, de ott van Marék Veronika is.
Statisztikai adatok alapján tavaly a pécsi Tudásközpont gyermekkönyvtárából Stephanie Milton Minecraft-szerző könyveit kölcsönözték ki legtöbbször, a Minecraft egyébként is tarol, az első három szerző a listán mind erről a videójátékról ír (bár ezekben a kötetekben igazán az illusztrációk dominálnak, valójában útmutatók), utánuk jön J. K. Rowling. A már felsorolt magyar szerzők közül Bartos Erika és Berg Judit Pécsen is nagy kedvenc, és a listára felkerült Vámos Robi. Külföldi írók szerepelnek még itt focistákról, társasjátékokról vagy a Star Warsról szóló köteteikkel, de Geronimo Stilton még mindig gyakran kölcsönzött. A listán pedig ott van egy kötelező szerző, William Shakespeare is.
