Nyolc éve van jelen a videóbíró (VAR) a labdarúgásban – az Egyesült Államokból indult remélt hódító útjára –, 2018-tól használják az európai futballban is. A viták száma nem csökkent a megjelenése után, csak a jelleg változott.
A VAR előtt a lesek megítélése adott okot vitára, ezzel már nincs gond, a virtuális vonalak azt is jelzik, ha a cipő orra vagy a kisujj kiskörme fél milliméterrel belóg a védők mögé. A kezezés megítélését viszont nem tudja objektívvé tenni. De ez nem a rendszer hibája, hiszen a szabály szubjektív. Míg a lesnél a labda elrúgásának pillanatában kell figyelni a labdarúgók helyezkedését, ami objektív, a kezezésről szóló szabály első mondata: „ha a játékvezető úgy ítéli meg...”. Ettől kezdve a vita kódolva van a rendszerben, mert a bírónak kell mérlegelni – és nyilván mindig rosszul dönt a vesztes szerint. A német-dán Eb-nyolcaddöntőn a németeknek megítélt tizenegyesről azt mondta Manuel Gräfe korábbi FIFA-játékvezető, hogy „meg lehetett adni, de, vannak érvek amellett is, hogy nem kellett volna befújni”, amikor Andersen kezére rúgták a labdát. Dán oldalon viccnek nevezték a tizenegyest.
Viszont érdemes lenne máshol is bevezetni a VAR-t, például a politikában. Milyen érdekes lenne visszanézni Orbán Viktor megszólalásait a 2000-es évek elejéről a liberalizmusról, az állami források eltüntetéséről vagy Soros Györgyről. Majd ezek mellé tenni mostani megnyilvánulásait. Vissza lehetne azt is nézni, hogy a sorosozó kormánytagok közül hányan tanultak külföldön Soros támogatásával. Milyen jó lenne, ha a VAR meg tudná nyitni a titkosított ügynökaktákat! A televízió képernyőjén megjelenne egy „agent check (ügynök ellenőrzése)” felirat, majd a vizsgálat eredménye névsor formájában.
A kezezés problémáját ugyan nem tudja megoldani a VAR, de máshol azért hasznos lehetne.