A Le Monde francia napilap és a Reutres hírügynökség keddi tudósítása szerint több mint 200, különböző politikai színezetű jelölt lép vissza a választási küzdelemtől, hogy elkerüljék a szavazatok megosztását és megakadályozzák a szélsőjobb párt jelöltjeinek győzelmét. A francia napilap szerint a baloldali Új Népfront (NFP) szövetség 127 jelöltjét lépteti vissza, míg a centrista Ensemble koalíció 75 jelöltjét.
A francia Nemzetgyűlésben 577 mandátumot osztanak ki, ebből csupán 77-t szereztek meg az első fordulóban, vasárnap 500 mandátum sorsáról döntenek a választópolgárok.
Mivel mintegy 300 választókerületben három jelölt között folyik a küzdelem, a győzelemre esélytelenek visszalépése növelheti a versenyben maradottak esélyeit az RN ellen. Az abszolút többséghez 289 mandátumra van szükség. Marine Le Pen tegnap is megerősítette, pártja nem is próbál meg kormányt alakítani, hacsak nem rendelkeznek életképes, abszolút többséggel a parlamentben.
A közvélemény-kutatók a szavazás első fordulója után úgy becsülték, hogy a Le Pen pártja végül 250-300 mandátumot szerezhet a parlamentben, a visszaléptetések és a pártok felhívása híveik felé, hogy támogassák a legjobb helyen álló jelöltet az RN legyőzése érdekében, akár át is írhatja az erőviszonyokat.
Emmanuel Macron elnök már az első forduló éjszakáján összefogásra, "köztársasági front" létrehozására szólította fel a demokratikus pártokat, a szélsőjobboldal térnyerésének megfékezésére. A keddi 200 visszaléptetés még nem elég egy lényegi áttörés eléréséhez, véli a francia média, és továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy Macron egyes szövetségesei nem támogatják jelöltjeik visszalépését, ha az Jean-Luc Melenchon Engedetlen Franciaország (LFI) , a baloldali szövetség legradikálisabb pártjának kedvezne. A kampány során Macron is többször támadta a szélsőjobb mellett a szélsőbaloldali szélsőségeseket is, azzal érvelve, hogy mindkettő veszélyt jelent az országra nézve. Hétfőn viszont, francia lapértesülések szerint, a választási eredmények ismeretében már az Elysée-palotában zárt ajtók mögött tartott miniszteri értekezleten azt mondta, hogy a fő prioritás az RN hatalomból való kiszorítása, ennek érdekében a szélsőbal jelöltjeit szükség esetén támogatni lehet.
A "Köztársasági Front" nem Macron találmánya. Ez működött már 2002-ben, amikor a demokratikus pártok és szavazók beálltak az akkori elnökjelölt, Jacques Chirac mögé, aki így nagy fölénnyel nyerte meg az elnökválasztást Le Pen apjával, a pártlapító Jean-Marie Le Pennel szemben.
Marine Le Pen szerint Emmanuel Macron „adminisztratív államcsínnyel” tenne keresztbe a szélsőjobb esetleges kormányzásának