„Beleraktak egy csomó pénzt, és nem az jött ki, aminek ki kellett volna” – Nagy teher, kis haszon a kompetenciamérés

„Egy erre szakosodott kollégám elkezdte turkálni az Oktatási Hivatal oldalát, de nem nagyon tudunk mit kezdeni az adatokkal. Szerintem a tankerületeknél sincsenek mérésügyi szakemberek, így nehéz lenne ezekre az adatokra alapozva bármilyen stratégiát alkotni. Nem is hiszem, hogy lenne rá igény. Valójában a kormánynak sincs oktatási stratégiája, egyetlen oktatási szakember sem ül döntéshozó pozícióban” – mondta a Népszavának egy iskolaigazgató, amikor a tavalyi országos kompetenciamérés eredményeiről kérdeztük. A 2023 tavaszán lebonyolított mérés eredményeit június közepén hozták nyilvánosságra egy uniós forrásból fejlesztett adatvizualizációs felületen. Ám a korábbi években megszokott alapos szöveges elemzés elmaradt, és mint arról az Oktatási Hivatal tájékoztatta lapunkat, „külön intézményi és feladatellátási helyi jelentések a 2023-as mérésről nem állnak elő”.

Amikor az adatok elemzésére kértük, volt olyan oktatáskutató, aki azt mondta, így nincs nagyon miről beszélgetnünk. Azt a lapunknak nyilatkozók egyike sem vitatja, hogy a kompetenciamérés digitalizálása helyes lépés volt, hiszen „erre megy a világ”, de a kivitelezés akadozott, és az iskolák ugyanúgy egy évvel később látják csak az eredményeket, mint korábban, amikor még papíralapú volt a mérés.

– fogalmazott a már említett, névtelenséget kérő iskolaigazgató, aki szerint aránytalanul nagy terhet jelent számukra a kompetenciamérés levezénylése, főleg, hogy később nem sok hasznát látják.

Különösen igaz ez tavaly óta. Mert míg korábban csak a 6., 8. és 10. évfolyamok vettek részt a mérésben, 2023-ban kiterjesztették 4.-től 11.-ig az összes évfolyamra. Ráadásul míg korábban csak két kompetenciaterületet vizsgáltak (szövegértés és matematika), most már összesen hat műveltségterület, a korábbiak mellett a természettudomány, az idegen nyelv, illetve 5. osztálytól a digitális kultúra és a történelem is bekerült a tesztbe. Mint arra több megszólalónk is felhívta a figyelmet, ezzel egy akkora mennyiségű adattömeg állt elő, ami már szinte kezelhetetlen – talán ezért is tett le az Oktatási Hivatal a szöveges jelentések elkészítéséről. Emellett a 4. és az 5. évfolyamon született eredményeket egyáltalán nem is hozták nyilvánosságra. Az online böngészhető térképes vizualizáció viszont a kevésbé hozzáértők számára nehezen használható.

Gondolom látványossá akarták tenni, csak hogy a lényeget el tudják takarni – kommentálta lapunknak az eredményeket, vagyis azok részleges hiányát Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Szerinte mindamellett, hogy a rendszer bukdácsolva indult, és az iskolák informatikai rendszere is nehezen bírta a fokozott terhelést, de

 A szakszervezeti vezető szerint sokkal hitelesebb eredmények születnének, ha a teszt beleszámítana a középiskolai vagy akár az egyetemi felvételikbe.

– Minden második évfolyamot bőven elég lenne mérni – mondja Németh Szilvia oktatáskutató, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ vezetője. Szerinte ha az iskola nem kezd semmit az eredményekkel, akkor teljesen fölösleges minden évfolyamot tesztelni. Ha lenne egy komoly intézményfejlesztési szándék, amit meg lehetne támogatni ezekkel az adatokkal, és az iskolákat segítenék az adatok megértésében, akkor indokolt lenne a kompetenciamérés kiterjesztése. De ha mindezt főként a pedagógusértékeléshez szolgál majd adalékul, és attól teszik függővé a béreket, hogy a gyerekek mennyire teljesítenek jól egy ilyen mérésen, akkor egy ellenőrző eszközzé degradálják a kompetenciamérést. Ami egyébként korábban egy bejáratott, jól működő rendszer volt, értelmezhető, jól használható eredményekkel – tette hozzá.

Mint arról a Népszava is beszámolt, a 2025/26-os tanévtől elindul a pedagógus teljesítményértékelési rendszer, amely a bérekre is hatással lesz. A Belügyminisztérium elképzelése szerint a diákok eredménye fontos szerepet játszik majd a tanárok teljesítményének értékelésében. A kompetenciamérés eredménye viszont nagyban függ attól, hogy egy adott iskolában mennyi halmozottan hátrányos helyzetű diák tanul és mennyi a sajátos nevelési igényűek aránya. Kérdés, hogy ezeket a tényezőket hogyan tudják objektíven beépíteni az értékelésbe, hiszen félő, hogy az új rendszer éppen azokat a pedagógusokat „büntetné”, akik a legnehezebb helyzetű gyerekekkel foglalkoznak. Ez azért is probléma, mert a mérés egyik legkevésbé megbízható eleme jelenleg éppen a szülői háttér-kérdőívek kérdése, amelyek arra szolgálnak, hogy felmérjék a családok szociokulturális hátterét. Mint arra Németh Szilvia felhívja a figyelmet, a digitalizáció miatt éppen a legsérülékenyebb családok maradhatnak ki a mérésből, pedig a kompetenciamérések egyik legfontosabb erénye volt, hogy le lehetett vonni következtetéseket a családi-, társadalmi helyzet és az iskolai teljesítmény összefüggéseiről. „A családi háttérindexre vonatkozó adatok szerintem nem komolyan vehetők. Egyrészt a szülőknek csak egy része tölti ki, de a nagyobbak esetében ezt is sokszor a gyerekek csinálják, össze-vissza” – mondja az iskolaigazgató.

– A kompetenciamérésből így az összes olyan plusz dimenzió eltűnt, ami tágabb kontextusba helyezte az iskolák tanulói összetétel szerinti eredményét. Amellett, hogy az iskolák is jóval kevesebb tanulságot tudnak levonni az eredményekből, mi, független oktatáskutatók is nehezebb helyzetbe kerültünk. A kompetenciamérés megszervezése ennyi évfolyamon a jelenlegi számítástechnikai kapacitások mellett akkora kihívás elé állítja az iskolákat, hogy nem szívesen vesznek részt bármilyen más mérésben vagy kutatásban” – tette hozzá Németh Szilvia.